Erdő Péter bíboros gépkocsikat áldott meg Rómában Szent Franciska ünnepe alkalmából
Vertse Márta - Vatikán
A szentmisén koncelebrált Giuseppe Sciacca püspök, az Apostoli Szentszék Munkaügyi Hivatalának elnöke, Diego Gualtiero Rosa OSB Oliv., Monte Oliveto Maggiore főapátja, a Pápai Magyar Intézet papjai, Harsányi Pál Ottó OFM, a római Pápai Szent Antal Egyetem professzora. Dom Benedetto Toglia, a Szent Franciska bazilika rektora, miután név szerint köszöntötte a koncelebráló főpásztorokat, továbbá a római főpolgármester képviseletében megjelent Giovanni Zannola önkormányzati bizottsági elnököt, a következő szavakkal fordult a hívekhez: „Mindenkinek hálás köszönet jelenlétéért. Szent Franciska, azon túl, hogy római asszony volt, mindenekelőtt egy anyuka. Isten hozott mindenkit római anyukánk otthonában!”
Hallgassunk Jézus szavára!
Erdő Péter bíboros homíliájában elmélkedését János evangéliumának a vakon született meggyógyításáról szóló szakaszához (Jn 9,1-41) fűzte, amely „előkészíti Jézus szenvedésének és halálának elbeszélését”. „Sötétség és világosság, vakság és látás nem pusztán fizikai értelemben áll itt az evangéliumban, hanem képe a hitnek, és képe annak a sötétségnek, ami az emberre borul, ha nem tudja, ha nem akarja elfogadni hittel Isten üzenetét” – fejtette ki homíliájában Erdő Péter bíboros. A vasárnapi evangéliumi szakasz üzenetét a bíboros a következőkben határozta meg: „Ismerjük el, hogy nem vagyunk birtokon belül, hogy van mit megbánnunk, hogy van miért megváltoznunk, hogy másképpen kell látnunk magunkat és környezetünket, az egész életünket, mint eddig. Ha ezt elismertük, akkor hallgassunk Jézus szavára, s az ő akarata szerint induljunk el egy megújult úton. Ha ezt megtesszük, akkor megkapjuk azt a kegyelmet, ami a húsvéttal mindenkinek az osztályrésze lehet”.
Áldás, ami az úton elkísér
Erdő Péter bíboros homíliájában utalt rá, hogy előző nap ünnepeltük Római Szent Franciskát, az Örök Város egyik védőszentjét, majd rámutatott az 1384-ben született és 1440. március 9-én elhunyt szent asszony életének és tanúságtételének időszerűségére: „Életéről tudjuk, hogy a hősies segítő szeretet nagy szentje volt. Hogy a rászorulóknak adományokat és vigasztalást vihessen ezer veszély közt járta Róma város utcáit, még éjszaka is. Már pedig a közbiztonság – annak idején – nem volt valami erős. Ám ő tudta, sőt látta is, hogy őrangyala kiséri ezeken az utakon ahogyan a 90. zsoltárban olvassuk: „Angyalainak parancsolt felöled, hogy kövessenek minden utadon” (Zsolt 90, 11). Ez az ígéret nem arra szól, hogy értelmetlenül kockáztassuk az életünket, vakmerően leugorjunk sziklákról, vagy a templom párkányáról, vagy hogy a mai világban összevissza száguldozunk megsértve a közlekedés szabályait. Hanem azt jelenti, hogy a szükséges és Isten akaratának megfelelő életutunkon bízhatunk Isten gondviselő szeretetében és őrangyalaink védelmében. Ezért olyan aktuális, hogy ezen az ünnepen megáldjuk a járműveket és kérjük Isten oltalmazó segítségét mindazokra, akik a közlekedésben részt vesznek – mutatott rá Erdő Péter bíboros, majd fohászával zárta le homíliáját: „Római Szent Franciska, könyörögj értünk. Ámen”.
A szentmisét követően került sor a járművek megáldására, amelyek a Colosseum tövében gyűltek össze az áldás fogadására. A rendkívül viharos, szeles idő ellenére hívők, zarándokok, turisták nagy tömege vett részt a szertartáson, amelynek során Erdő Péter bíboros a következő szavakkal áldotta meg az olasz csendőrség, rendőrség, a közbiztonsági szervek, tűzoltók, autómentők, vatikáni szervek járműveit és azok vezetőit:
„Ó, Istenünk, aki mindent dicsőségedért tettél és ennek a világnak a dolgait az emberek szolgálatára hoztad létre, kérünk, áldd meg ezeket a járműveket, amelyeket híveid használnak utazásaik és munkájuk során, hogy mindig jelen legyen szereteted és jóakaratod: minden veszélyben legyenek óvatosak és meggondoltak saját és mások biztonságára, kötelezettségvállalásaikat gyorsabban teljesítsék, szívükben egyre jobban növekedjen a mennyei dolgok iránti vágy, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Ó, Istenünk, aki Római Szent Franciskát arra méltattad, hogy egy Angyal segítse: azoknak, akik utazásukat és munkájukat védelme alá helyezik az Őrangyal segítségéért, add meg a helyes vezetést, a körültekintést és a védelmet, hogy minden veszélytől mentesen járhassák végig a világ útjait és útjuk szerencsés befejezése után hálát adhassanak neked. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
A Mindenható Istennek, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek békessége és áldása szálljon le rátok és maradjon veletek mindörökké! Ámen”.
A szertartás az olasz himnusz hangjaival zárult, amelyet az Olasz Állami Csendőrség zenekara szólaltatott meg, és amelyet a rendőrség, csendőrség és a közbiztonsági szervek képviselői vigyázzállásban tisztelegve üdvözöltek. A himnusz elhangzása után pedig a járművek tulajdonosai hangos dudálással fejezték ki köszönetüket és örömüket a kapott áldásért.
A szertartást követően Erdő Péter átvette Roberto Gualtieri, Róma főpolgármestere és az Örök Város ajándékát, egy misézőkelyhet és paténát.
Szent Franciska, aki halála előtt ezekkel a szavakkal búcsúzott a földi élettől: „Nyitva áll az ég! Angyalok szállnak alá, s a főangyal, aki bevégezte művét, előttem áll, és hív, hogy kövessem őt!”, 1925 óta az autósok védőszentje.
Az 1925-ös év érdekességei
1925 egy nagyon különleges év Róma és a rómaiak számára a motorokat és az egyházat érintő két nagy újítás miatt: 1925. február 22-én a Róma Autóklub megrendezi az első, legendás hírű római gyorsasági versenyt, amely autósok nagy bajnokait hozza el az olasz fővárosba. Ugyanebben az évben május 29-én XI. Piusz megnyitja a Szent Kaput és a Jubileumot. A szentév során 1925-ben Ratti pápa, aki különös érzékenységgel követte az „új technológiákat”, Római Szent Franciskát az „Autósok védőszentje” különleges címmel ruházta fel. (Itt emlékeztetünk rá, hogy XI. Piusz pápa akaratából született meg a Vatikáni Rádió 1931-ben, aki a Jézus Társaságára bízta működtetését, és amelyet Guglielmo Marconi hozott létre kilencven évvel ezelőtt. Ma 41 nyelven minden nap elviszi az Evangéliumot és a pápa hangját az egész világra).
(Fotók: Pápai Magyar Intézet)
