Sárgarózsa (Fotó: Ft. Fülöp Zsombor) Sárgarózsa (Fotó: Ft. Fülöp Zsombor) 

Világnyelv: Sajgó Balázs atya elmélkedése Advent negyedik vasárnapjára

De hát nem vagyunk-e mi keresztények, szintén titkot hordozó emberek? Hitünk tele van titkokkal. Hogy érzékszerveink ellenére hisszük Jézus jelenlétét az Oltáriszentségben, kinek beszéljünk erről? Hogy a szenvedés közepette is bízunk a Gondviselésben, kinek magyarázzuk? Inkább diszkréten hallgatunk róla. A titok magunkba zárása csendessé, hallgataggá tesz. Éppen ezért Karácsonyra ne harsánykodással, zajjal készüljünk, hanem belső elcsendesedéssel. Istennel is csak a csendben találkozhatunk.
Hallgassák meg Sajgó Balázs atya elmélkedését!

Szent Józsefről csak annyit ír az evangélium, hogy igaz ember volt. Ez a kijelentés azonban hat rövid gondolatot juttatott eszembe erről a csendes emberről:

1. Mivel csak annyit olvasunk róla, hogy igaz ember, ebből következik, hogy háttérben van. Amikor színdarabot nézek, ritkán gondolok arra, hogy milyen nagy szerepe van a súgónak és azoknak, akik a szereplők sikerét biztosítják. Mit tennének a szereplők a háttéremberek nélkül? Azok nélkül, akik a kulisszák mögött vannak. S mit tennének a Rendező nélkül, akinek elképzeléseit megjelenítik. Az igaz Isten is mindig háttérben van: megbíz mindenkit egy személyreszabott feladattal, amely csak az övé. Lehet, hogy háttérben, a kulisszák mögött, vagy épp előtérben – a lényeg mégis az, hogy teljes szívvel éljem át a szerepem, ne csak eljátsszam vagy megjátsszam azt. Józsefet azzal bízta meg a mennyei Atya, hogy helyettese legyen a földön, vállalja az apai szerepet, legyen jelen Jézus és Mária mellett, védje, őrizze őket. A háttérben élő Isten háttérszerepet bíz Józsefre.

2. A háttérszereplők csendben vannak, de jelenlétük biztonságot ad. Isten is a csendben beszél, ezért csak akkor értem Őt, ha csendben maradok. A zajban is akkor hallom meg őt, ha csendben maradok. József a csendben gyötrődik, hogy mitévő is legyen, amikor kiderül, hogy jegyese gyermeket vár. A törvény szerint el kell bocsátania Máriát, de ő – igaz ember lévén – nem akarja nyilvánosság elé vinni, hiszen ismeri jegyesét. Nem érti a titkot, csak megérzi és megsejti – ezért úgy töpreng, hogy szívében forgatja a dolgot: ez azt jelenti, hogy nem egyedül akar dönteni, hanem megbeszéli Istennel. S mivel Isten a csendben beszél, ezért a csendben figyel rá és szívében forgatja az ügyet.

3. A csendben adott válasz álom formájában történik. József hisz az álomnak – Isten elfelejtett nyelvének, s megváltoztatja tervét. Engedelmeskedik a belső hangnak, amely álom közben is megszólalhat és sokféleképpen!

4. Az álomban meghallja Isten hangját. Akkor értem meg egy álom üzenetét, ha megébredés után tudom, hogy mit kell tennem. József megérti, hogy nem kell félnie. Megérti a Titkot, de magában kell hordoznia egy életen át. Úgysem hinné el neki senki, de ő érti szívében is, hogy ki lesz a születendő gyermek. Amikor szívemmel kezdem érteni a titkot, elviselhetővé válik annak terhe. Könnyű teher, mert aki rám adta, segít.

5. Amikor József megébred, másképp dönt. Ez többet jelent, mint csupán azt, hogy hitt feleségének és bízott benne. Kétségtelenül ez is benne van, de ami igazán fontos, hogy Istennek hisz. S elméjében is enged: enged-elmes. Egyebek között a Fiúnak, Aki a nagy meglepetés volt, a Jézus nevet adta, ahogy megmondták neki. Ez program: a Megváltás, a Szabadság programja! Micsoda ígéret! S neki, Józsefnek, kellett ügyelni erre a gyerekre: egyszerre tőle, Józseftől függött az emberiség sorsa. Ma ennél jóval kevesebb felelősséget is csak vonakodva vállalunk el. Ami a felelősséget és a pszichikai terhet enyhítette, elviselhetővé tette, az a különös azonosság a Jézus és az Emmánuel között. Azért válthat meg az ember Jézus bűneinktől, mert vele és általa Velünk az Isten: azóta és mindörökké a világ végéig, ahogy azt megígérte!

6. Nemcsak Józsefnek ígéri meg, hogy vele van, hanem bárkinek, aki felismeri az Úr közeledését és jelenlétét, szívében forgatja és majd elméjében érteni kezdi – ezt követően pedig enged az isteni üzenetnek és átadja magát neki.

A titkot hordó szívek pedig mindig csendesek.

De hát nem vagyunk-e mi keresztények, szintén titkot hordozó emberek? Hitünk tele van titkokkal. Hogy érzékszerveink ellenére hisszük Jézus jelenlétét az Oltáriszentségben, kinek beszéljünk erről? Hogy a szenvedés közepette is bízunk a Gondviselésben, kinek magyarázzuk? Inkább diszkréten hallgatunk róla. A titok magunkba zárása csendessé, hallgataggá tesz.

Éppen ezért Karácsonyra ne harsánykodással, zajjal készüljünk, hanem belső elcsendesedéssel. Istennel is csak a csendben találkozhatunk. Aki belsőleg értékes emberré akar válni, el kell sajátítania a tartalmas csend nyelvét. Ez az egyetlen világnyelv, amelyet mindenki megért, ha hangolódik rá. Ez a világnyelv érteti meg igazán az Emmánuel szó jelentését, amelyet csak Máté evangélista használ, s evangéliumát is ezzel az üzenettel zárja: Veletek vagyok mindennap, a világ végéig.

Kell ennél nagyobb ajándék?

18 december 2025, 17:24