A betlehemi polgármester Leó pápánál: a legfontosabb reményt adni a lakosságnak
Linda Bordoni / Gedő Ágnes - Vatikán
Elvitte magával XIV. Leó pápához a lakosság aggodalmát, a békére és a reményre szóló felhívást a Szentföld számára Betlehem új polgármestere, Maher Nicola Canawati. „Valójában az első levél, amit megírtam, miután Betlehem polgármestere lettem, a pápának szólt, mivel hisszük, hogy innen nagyon sok mindent lehet tenni és támogathatjuk a lakosainkat” – mondta el a vatikáni médiának adott interjúban.
A legfontosabb, hogy reményt adjunk nekik
A kivándorlás miatt tovább folytatódik Betlehem és más palesztin városok elnéptelenedése, ezzel szegényedik a keresztény jelenlét a Szentföldön – fejtette ki Canawati. „Az emberek elhagyják Betlehemet, elhagyják Palesztinát amiatt, ami történik”. A Betlehem körüli telepesek már-már vetekednek a város lakosságával, nagy nyomást gyakorolva a készletekre.
Találkozó a pápával
A májusban kinevezett polgármester elmondta, hogy XIV. Leó pápa válaszolt kérésére, hogy találkozzanak. „Abban az örömben volt részem, hogy elmagyarázhattam a pápának, milyen fontos beavatkozni abba, ami Palesztinában, Gázában, Betlehemben zajlik, és megőrizni a Szentföld élő köveit, mivel a Szentföld élő kövek nélkül csupán egy múzeum”. „Mielőtt Betlehemről beszélek, mindig imádkozom” – mondta. „És ez volt az első mondat, amit a pápának mondtam: hogy be kell avatkozni és meg kell állítani ezt a háborút, megállítani, ami a népünkkel történik Gázában. Azt hiszem, hogy ez volt a legfontosabb dolog, a miről beszéltünk. Ő pedig egyetértett”.
A keresztényekre nyomás nehezedik Betlehemben
Maher Nicola Canawati drámai képet festett arról, milyen ma az élet Betlehemben: „A város korábban 37 km² kiterjedésű volt. Most, a területfoglalások, telepesek és az elválasztó fal után, ami elszakította Betlehemet testvérétől és szívétől, Jeruzsálemtől, történetében először, sok problémával kell szembenéznünk”. A polgármester újból aggodalmának adott hangot, amiért a palesztin területeken csökken a keresztények száma: “Jelenleg csak 168 ezren vannak a Szentföldön, míg több, mint négymillió keresztény palesztin él az egész világon. Ez önmagában is mutatja, mekkora nyomás nehezedik ránk”.
Canawati azt is kiemelte, hogy törvény szerint a betlehemi polgármesternek kereszténynek kell lennie. Ezt a szabályt megtartották a palesztin vezetők, „mert meg akarják őrizni a keresztény közösséget, a legősibb keresztény közösséget a világon, amely Betlehemben él, a Szentföldön, Palesztinában”. Mindazonáltal sokan továbbra is elvándorolnak. „Megszakad a szívem valahányszor valaki elhagyja Betlehemet”. Az elmúlt évben több, mint ezer keresztény kapta meg a jóváhagyást, hogy „Kanadába, az USA-ba és más országokba emigráljon”.
Összeomlott a turizmus és a gazdaság
A betlehemi gazdaság az idegenforgalomra és a zarándokok vendégül látására épült, a két éve kezdődött háború (2023. október 7.) ezt teljesen tönkretette. „Óriási visszaesést tapasztaltunk, egészen 0%-ig menő csökkenést. Valamennyi szálloda – összesen 84 – teljesen bezárt. Az ajándékboltok, azok a műhelyek, ahol a gyönyörű tárgyakat állították elő olajfából, gyöngyházból és ahol a jellegzetes betlehemi ékszereket készítették, mind zárva vannak. Teljesen zárva” – panaszolta a polgármester. „A munkanélküliség 14%-ról 65%-ra nőtt, és mint tudják, az emberek ki vannak tiltva a munkalehetőségekből az izraeli területen”. Több, mint 120 ezer betlehemi lakos a városon kívül dolgozott: „Egyesek kölcsönöket vettek föl, és most kenyér sem jut nekik az asztalra”.
Vízhiány
A vízhiány és a mozgásszabadság korlátozása tovább rontják a helyzetet, megfojtva a lakosságot. A polgármester elmondta, hogy a vizet fejadagra mérik, mivel Betlehemben a palesztinoknak nem engedik meg, hogy ássanak és hozzájussanak saját vízforrásaikhoz: „Az izraeliektől vesszük a vizet, és ők csak egy ötödét adják el nekünk annak, ami egy ember napi vízfogyasztásához szükséges lenne”. „Betlehem bizonyos részei víz nélkül maradnak akár 50 vagy 60 napon át”. Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy több mint 134 ellenőrző pontot állítottak fel – a városon belül is, amelyek akadályozzák a szabad mozgást, és nemcsak szabadságuktól fosztják meg az embereket, hanem a lehetőségtől, hogy ellássák családjukat és jövőt építsenek.
Felhívás a szolidaritásra és a reményre
A polgármester szerint a növekvő szolidaritás-érzés, amelyet az elmúlt időszakban tapasztalt Olaszországban és más országokban is, nagyon sokat jelent: „Hiszem, hogy ez több reményt ad a lakosságnak, tudni azt, hogy valaki gondoskodik rólunk, hogy nem vagyunk elfelejtve”. Canawati kiemelte, hogy a latin pátriárkátus és a helyi papság támogatása adja a legnagyobb reményt, amit Betlehemben kapnak. A nemzetközi közösséghez fordulva azt kérte, hogy segítsék a helyi szerveződéseket: „Támogassák a lakosságot, hogy ne vándoroljon el. Ez a legfontosabb, amit igyekszünk ebben a pillanatban tenni”.
