Leó pápa a szerzetesnőkhöz: A világnak nagylelkű nőkre van szüksége
Christopher Wells / Somogyi Viktória – Vatikán
XIV. Leó pápa hétfőn fogadott egy csoport sarutlan karmelita nővért a Szentföldről, valamint a Szent Katalin Szűz és Vértanú nővérei, a Szeplőtelen Szűz Mária szalézi misszionáriusai és a Chartres-i Szent Pál nővérei rend tagjait, akik Rómában tartózkodnak nagykáptalanjaikon. Az alapításaikat jellemző „bátorság” közös vonásából merítve ihletet, Leó pápa a Példabeszédek könyvének (31:10) egy verséről elmélkedett: „Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket”.
Krisztustól származó hűség
A válasz – mondta – a kongregációik történetében rejlik, a számos „erős és bátor… rendkívüli nőben”, akik kezdetben válaszoltak Isten hívására, és akik utat nyitottak a későbbi generációk számára, akik „Krisztust követve, szegényen, tisztán és engedelmesen folytatták a munkát, időnként egészen a vértanúságig”. Leó pápa emlékeztetett a hűségre – amely Krisztustól származik, és az „aszkézisben, az imában, a szentségek iránti odaadásban és az Istennel és az Ő Igéjével való bensőséges kapcsolatban” gyökerezik –, amely megszentelt életük alapját képezi, legyen az szemlélődő vagy aktív jellegű.
Ha egy „immanentista” világban ez egy túlvilági „spiritualizmusnak” tűnik, a különböző kongregációk tevékenységei, amelyek teljes mértékben „az Istentől származó erőnek” köszönhetők, megmutatják jelentőségüket a világban. A Szentatya ezután arra buzdította a szerzetesnőket, hogy tegyék magukat alázatossá, helyezzék erejüket Istenbe, és maradjanak közel hozzá, éppen azért, hogy visszatérhessenek az Isten művében való osztozáshoz a mindennapi életben.
A világnak nagylelkű nőkre van szüksége
A pápa szerint ez a dinamizmus megfigyelhető kongregációik alapítóiban és legkorábbi tagjaiban – Regina Protmannban, a Drága vérről nevezett Marie Gertrude-ban, Marie-Anne de Tilly-ben (Louis Chauvet atyával), Avilai Szent Terézben és a Kármel-hegyi remetékben –, akik mindannyian „szorosan egységben voltak Istennel, és ezért az Ő szolgálatának és az egész Egyház javának szentelték magukat”. Leó pápa szerint „ez az az örökség, amit kaptatok, és ami jelenléteteket itt olyan fontossá teszi”. Továbbá hangsúlyozta: „Valójában napjainkban is szükség van nagylelkű nőkre”.
A karmeliták tanúságtétele
Beszédének végén Leó pápa szólt a szentföldi sarutlan karmelita nővérekről, kiemelve „éber és csendes jelenlétüket a gyűlölet és az erőszak által szomorúan szétszaggatott helyeken”, „az Istenre való bizalommal teli ráhagyatkozás tanúságtételét”, és „állandó imáikat a békéért”. „Mindannyian elkísérünk titeket imáinkkal” „és általatok mi is közel állunk a szenvedőkhöz” – állapította meg Leó pápa.
