Leó pápa: Az uzsora „megrontja az emberi szívet” és rabszolgasorba taszítja a szegényeket

Linda Bordoni / Somogyi Viktória – Vatikán

XIV. Leó pápa elítélte az uzsora gyakorlatát, mint „súlyos bűnt”, amely életeket, családokat és társadalmakat tesz tönkre. Az „emberi szív megrontásának” nevezte, amely kihasználja a sebezhető embereket és aláássa az emberi méltóságot. Október 18-án, szombaton az olaszországi Nemzeti Uzsoraellenes Tanács tagjaihoz intézett beszédében a pápa megköszönte nekik harmincéves elkötelezettségüket az uzsora áldozatainak megsegítése és az etikus gazdasági gyakorlatok előmozdítása iránt. Figyelmeztetett, hogy az uzsora, mind egyéni, mind globális szinten, „továbbra is egy fájdalmas és régi seb”, amely továbbra is sújtja a szegényeket és a peremre szorultakat.

Az uzsora nem pusztán számviteli kérdés

„Az uzsora jelensége” – mondta a pápa – „az emberi szív romlottságára utal.” Ézsaiás prófétát idézve emlékeztetett arra, hogy a Szentírás elítéli a kizsákmányolást, és arra buzdítja a hívőket, hogy „tépjék le az igazságtalanság láncait és szabadítsák fel az elnyomottakat”. „Milyen messze van Istentől” – kiáltott fel a pápa – „azok hozzáállása, akik addig préselik az embereket, amíg rabszolgává nem válnak! Az uzsora nem pusztán számviteli kérdés – súlyos bűn, amely tönkreteheti a családokat, felemésztheti az elmét és a szívet, sőt kétségbeesésbe vagy öngyilkosságba sodorhatja az embereket.” Leó pápa figyelmeztetett, hogy az uzsora gyakran a gazdasági nehézségekkel küzdőknek felajánlott segítségként álcázza magát, de hamarosan „felfedi, hogy mi is valójában: egy fojtogató teher”. A következmények különösen azokat sújtják, „akik már amúgy is törékenyek, például a szerencsejáték-függőség áldozatai, illetve az orvosi vagy pénzügyi vészhelyzettel küzdő családok”.

Egész népeket lehet rabszolgasorba taszítani

XIV. Leó pápa kiterjesztette figyelmeztetését az egyéni eseteken túlra, elítélve az „uzsorás pénzügyi rendszereket, amelyek egész népeket kényszeríthetnek térdre”. A Katolikus Egyház Katekizmusára hivatkozva emlékeztette a jelenlévőket azokra, „akik a kereskedelemben uzsorás és pénzsóvár gyakorlatokat folytatnak, amelyek éhezést és halált okoznak emberi testvéreik között”. Az ilyen cselekedetek „bűnös struktúrákat” hoznak létre, és „súlyos felelősséget” hordoznak. Határozottan feltette a kérdést: „A kevésbé szerencsések nem emberi lények? A gyengék nem osztoznak-e a mi méltóságunkban? Azok, akik kevesebb lehetőséggel születtek, kevesebbet érnek emberként, csupán a túlélésre vannak ítélve?” „A válaszunk ezekre a kérdésekre meghatározza társadalmaink és jövőnk értékét. Vagy visszaszerezzük erkölcsi és lelki méltóságunkat, vagy a mocsok vermébe zuhanunk.” (Dilexi te, 95)

Irgalmasságban gyökerező küldetés

XIV. Leó pápa megköszönte az Uzsoraellenes Tanács folyamatos szolgálatát, és a Tanács munkáját ebben a szentévben a „remény jelének” nevezte, amely teljes mértékben összhangban van az Irgalmasság jubileumának szellemével. Zákeus evangéliumi történetéről elmélkedve a pápa hangsúlyozta, hogy a megtérés – akárcsak a vámszedőé – akkor lehetséges, amikor találkozunk Krisztus ingyenes szeretetével. „Amikor a profit válik célunkká, mások elveszítik az arcukat, és kizsákmányolás tárgyává válnak. És végül mi is elveszítjük önmagunkat és lelkünket” – emlékeztetett a Szentatya. „Azok megtérése ugyanolyan fontos, mint a közelségünk azokhoz, akik emiatt szenvednek.” Beszédének végén XIV. Leó pápa arra buzdította az uzsora elleni küzdelemben részt vevőket, hogy bátran és egységben tartsanak ki, az egyház pásztorainak támogatásával és az Evangéliumból ösztönzést nyerve.