Leó pápa párbeszédet folytatott a szinódusi csoportokkal és résztvevőkkel
Somogyi Viktória – Vatikán
XIV. Leó pápa október 24-én üdvözölte a világ minden tájáról érkezett egyházmegyei és eparchiális, nemzeti és egyházi területeket képviselő szinódusi csoportok és azon részt vett testületek (többek között presbiteri és lelkipásztori, valamint pénzügyi tanácsok) mintegy kétezer tagját. A zarándokok a vatikáni VI. Pál kihallgatási teremben gyűltek össze. Október 24-én, pénteken kezdődött a háromnapos jubileumi zarándoklatuk. A pápai audiencia fontos eseményt jelent a püspöki szinódus XVI. rendes közgyűlésének záródokumentumában megfogalmazott iránymutatások végrehajtási szakaszában. A szentév egyben a végrehajtási szakasz első közös pillanatát is jelenti, amelynek célja, hogy a záródokumentum iránymutatásait lefordítsa az Egyház szinódusi jellegével összhangban lévő lelkipásztori és strukturális döntésekre. Ugyanakkor a pápai audiencia alkalmat adott arra, hogy elismerjék e csoportok és a bennük dolgozó emberek értékes szolgálatát, akik mind egy szinodálisabb egyház építését tűzik ki célul a remény szentéve távlatában.
Leó pápa, aki a perui Chiclayo püspökeként, majd a Püspöki Dikasztérium prefektusaként aktívan részt vett a szinodalitásról szóló szinóduson, figyelmesen hallgatta a résztvevők kontinensek szerint csoportosított előadásait. Mielőtt a pápa megérkezett az audienciára, számos megbeszélést tartottak, amelyeken áttekintették munkájukat egy szinodálisabb egyház előmozdításában a szentév fényében, amely a reményre összpontosít, folytatva a lelki megkülönböztetés és a döntéshozatal folyamatát a Szentlélekre és egymásra hallgatva. A szinodális folyamat az „együtt járás”-ra összpontosít a rendszeres összejövetelek, a párbeszéd és a kölcsönös konzultáció révén annak érdekében, hogy megkülönböztesse a lelkipásztori döntéseket és foglalkozzon az egyházi közösségeket érintő kérdésekkel a helyi környezetnek megfelelően reagálva azokra.
Afrika
Leó pápa meghallgatta a szinodális folyamatról szóló előadásokat a világ kontinenseinek egyházi valóságáról. Afrika kapcsán emlékeztetett arra, hogy a misszió kulcsfontosságú a szinodális egyház számára – hogy egy meghallgató, missziós egyház legyen, amely tanúságot tesz Krisztusról, és hidakat épít a kultúrák és vallások között. Elismeréssel szólt Afrika ajándékairól: a fiatalságról, a családról és az életerejéről. Arra buzdította az Egyházat, hogy fogadja el a sokszínűséget, és támogassa a békét, az egységet és a teremtett világgal való törődést. Megjegyezte, hogy minden helyi valóságot meg kell érteni és tiszteletben kell tartani, és hogy sokféleképpen lehet egyház lenni anélkül, hogy az egyházi élet egyetlen modelljét erőltetnénk rá.
Óceánia
Miután meghallgatta az Óceániáról szóló jelentést, a pápa reményét fejezte ki, hogy az Egyház a szinodalitás szellemében tovább fog növekedni a szeretetközösségben. Hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a konkrét cselekvésre az olyan globális problémák kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a szegénység és az igazságtalanság. Felszólította az Egyházat, hogy bátran emelje fel szavát, és élje meg Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikában kifejezett felhívását, hogy aktívan törődjön a teremtett világgal és az emberiséggel.
Amerika
Az amerikai kontinens tekintetében Leó pápa elismerte az országok közötti és a társadalmakon belüli megosztottságot, valamint a szinodalitás, a meghallgatás és a párbeszéd szükségességét az egyházban és a társadalomban. Rámutatott, hogy a papok, a püspökök és a világi hívők folyamatos képzése kulcsfontosságú ebben a folyamatban, hogy megőrizzük a harmóniát és a szeretetközösséget az egyházon belül.
Közel-Kelet
A Közel-Kelettel kapcsolatban Leó pápa kiemelte, hogy mennyire szüksége van a régiónak a reményre. Elismeréssel szólt a keresztények hitéről, bátorságáról és kitartásáról, mindazok esetében, akik a szülőföldjükön maradnak és akik a diaszpórában élnek, és a Szentlélek jelenlétének igazi jeleinek nevezte őket.
Ázsia
Nagy háláját és csodálatát fejezte ki az ázsiai egyház iránt is. Elismerte a kitartását a szinodalitás megélésében a nyelvi, a kulturális és a gazdasági kihívások közepette, valamint a hitről tett tanúságtételüket egy nagyrészt nem keresztény környezetben.
