Leó pápa az Ágoston-rendi apácákhoz: mutassák föl a világban a csöndes szeretet értékét
Gedő Ágnes - Vatikán
Éppen a rendalapító, Szent Ágoston ünnepén, november 13-án fogadta audiencián a szerzetesnőket Leó pápa, és ez a gondviselésszerű egybeesés szép ajándék mindannyiuk számára – fogalmazott a Szentatya, aki maga is a rend tagja. Köszöntötte az újonnan megválasztott elnököt, majd a szövetség szerkezetét vázolta: különböző szerzetesi közösségeket foglal magába, melyeket azonban ugyanaz a karizma táplál. Ez pedig különösen fontos ma, amikor az egyház a szinodális dimenzióját igyekszik elmélyíteni és előmozdítani. Együtt haladni – ahogy arra Ferenc pápa emlékeztetett minket: együtt meghallgatni a Lélek szavát, a másik ember felé fordulni, és hagyni, hogy a különbözőség gazdagítson minket. A szeretetnek ez a prófétai tanúságtétele ma igen hasznos világunkban, mely egyre kevésbé hajlik a párbeszédre és az osztozásra. Leó pápa ezután három szempontot emelt ki a szemlélődő szerzetesi élet és küldetés számára.
A kolostori élet szépségei
Az első az, hogy megéljék az Istennel való egység örömét és tanúskodjanak róla. Szent Ágoston azt tanította, hogy az ember – és különösen a keresztény ember az örömöt az Úrral való szeretetközösségben találja meg, az égi Jegyessel való meghittségben, akinek a szerzetesnők hivatásuk szerint az egész életüket szentelik. Válaszoljanak odaadó szeretettel erre a hívásra, lelkesen vállalva a kolostori életet: a liturgiát, a közös és egyéni imádkozást, a szentségimádást, az Isten szaváról való elmélkedést, egymás segítését a közösségi életben. Ez békét és vigaszt nyújt majd nekik, és minden másnál ékesszólóbban közvetíti a remény üzenetét azoknak, akik ajtajukon kopogtatnak.
Csöndesen hordozzák az embereket imáikban
A második dimenzió, amire Leó pápa rámutatott: a szeretetről való tanúságtétel. Az Ágoston-rendi regula szerint a szerzetesek arra kaptak meghívást, hogy híven kövessék az első keresztény közösségek által megélt testvéri közösséget. Ahhoz, hogy elhintsék a világban Isten jó illatát, igyekezzenek őszinte szeretettel, testvérként szeretni egymást, és a szívükben, rejtve hordozzák a világ összes emberét, hogy imáikban elvigyék őket az Atya elé. Feltűnés nélkül adják meg egymásnak a figyelmet és a gondoskodást, és erről mutassanak példát mindenki előtt, ahol csak szükség van rá. Egy olyan társadalomban, amely a külsőségekre helyezi a hangsúlyt, és a siker érdekében nem átallja megsérteni az embereket, a szerzetesnők csöndes és tapintatos szeretetükkel segítsenek újra fölfedezni a diszkrét szeretet értékét a mindennapokban, mely a szeretet lényegére irányul és mentes a feltűnési hajlamoktól.
A közösség érdeke az első
A harmadik fontos téma a szerzetesi közösségek szövetségének szerkezetére vonatkozott, melyben kiemelten fontos az együttműködés, a feladatok megosztása, racionalizálása. Ezt XII. Piusz, majd Ferenc pápa is megerősítette több dokumentumában. Fontos, hogy az egyes közösségek ne maradjanak elszigetelve, hanem testvériesen segítsék egymást, és megéljék a szeretetközösség értékét. Az egyház nagyra értékeli az együttműködés formáit, és arra ösztönöz, hogy vállaljuk olykor a nehéz döntéseket és áldozatokat is a közösség jóléte érdekében, nem utolsó sorban a képzés fontos területén. Leó pápa végül köszönetet mondott az Ágoston-rendi szerzetesnők jelenlétéért és támogató imáiért, amellyel Isten egész népét elkísérik. Imáiról biztosítva szívből jövő áldását adta rájuk.
