Leó pápa az olasz püspökökhöz: Legyetek a béke prófétái széttöredezett világunkban

Deborah Castellano Lubov / Somogyi Viktória – Vatikán

Először is arra kaptunk hivatást, hogy Jézusra tekintsünk, és minden eddiginél jobban Krisztust helyezzük a középpontba. XIV. Leó pápa ezt hangsúlyozta beszédében, amelyet az olasz püspökökhöz intézett az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) 81. közgyűlésének zárásaként november 20-án, csütörtökön, a Santa Maria degli Angeli (Angyalos Szűz Mária) bazilikában. A négynapos, november 17-20. között tartott találkozóra Olaszország minden részéről érkeztek püspökök, hogy a lelkipásztori prioritásokról, a gyermekvédelemről és a katolikus nevelésről elmélkedjenek. Megbeszéléseik során a nemrégiben befejeződött olaszországi szinodális út tapasztalataira támaszkodtak, melynek eredményeként a 2026. májusi közgyűlésen véglegesítik a lelkipásztori irányelveket. 

Az olasz püspökökhöz intézett beszédében XIV. Leó pápa örömét fejezte ki, hogy Assisiben lehet, még ha „nagyon rövid ideig is”, mert „nagyon jelentős hely a hit, a testvériség és a béke üzenete számára, amelyet közvetít, és amelyre a világnak sürgősen szüksége van”. A pápa emlékeztetett Assisi Szent Ferenc bátor és kitartó hitére, és azért imádkozott, hogy példája hasonlóképpen erőt adjon az olasz püspököknek, hogy „hiteles hit által inspirált döntéseket hozzanak...”.

Arra vagyunk hivatottak, hogy Jézusra tekintsünk

Leó pápa elsődleges ajánlása a püspökök számára az volt, hogy kövessék Krisztust és hagyják magukat általa vezetni. „Jézusra tekinteni az első dolog, amire mi is hivatottak vagyunk” – hangsúlyozta. „Az oka annak, hogy itt vagyunk, valójában a belé vetett hit, akit keresztre feszítettek és feltámadt.” A pápa megismételte júniusban hozzájuk intézett szavait: „a mai időkben minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy Jézus Krisztust helyezzük a középpontba, és az Evangelii gaudium által kijelölt úton segítsük az embereket abban, hogy személyes kapcsolatot éljenek meg vele, hogy felfedezzék az Evangélium örömét”.

A „nagy széttöredezettség” idején – hangsúlyozta a Szentatya – vissza kell térnünk hitünk alapjaihoz, a kerygma-hoz.” „Ez mindenekelőtt ránk vonatkozik: újra kell kezdeni a hit cselekedetével, amely segít, hogy felismerjük Krisztusban a Megváltót, és amely a mindennapi élet minden területén kifejezésre jut.” Tekintetünket Jézus arcára szegezni képessé tesz arra, hogy testvéreink arcára tekintsünk. „Az Ő szeretete az, ami feléjük irányít minket. És a Belé vetett hit, a mi békénk” – jegyezte meg Leó pápa. „Arra kér minket, hogy ajánljuk fel az Ő békéjének ajándékát.”

Az Úr békéjét kell továbbadnunk

A pápa megállapította, hogy egy olyan korban élünk, amelyet „törések jellemeznek” nemzeti és nemzetközi kontextusban. „Gyakran terjednek az ellenségeskedésre és az erőszakra hangolt üzenetek és beszédek; a hatékonyságért folytatott verseny maga mögött hagyja a legtörékenyebbeket; a technológiai mindenhatóság elnyomja a szabadságot; a magány felemészti a reményt, miközben számos bizonytalansági tényező ismeretlenként nehezedik a jövőnkre” – mutatott rá XIV. Leó „És mégis az Ige és a Lélek arra buzdít minket, hogy továbbra is a barátság, a testvériség, a hiteles kapcsolatok kézművesei legyünk közösségeinkben, ahol tartózkodás és félelem nélkül kell meghallgatnunk és harmonizálnunk a feszültségeket, a találkozás kultúráját fejlesztve, és így a világ békéjének próféciájává válva.” A pápa emlékeztette az olasz püspököket, hogy amikor a Feltámadt megjelenik tanítványainak, első szavai ezek: „Béke veletek”, és hogy ez mindenkire vonatkozik.

Ajánlások a hívők gondozására

A Szentatya emlékeztetett arra, hogy júniusban a püspökökhöz intézett beszédében „meghatározott néhány koordinátát ahhoz, hogy egy olyan egyház legyünk, amely megtestesíti az Evangéliumot és Isten országának jele”, nevezetesen „hirdeti az üdvösség üzenetét, építi a békét, előmozdítja az emberi méltóságot, a párbeszéd kultúráját és a keresztény antropológiai szemléletet”. A pápa ezért hangsúlyozni kívánta, hogy ezek a követelmények „megfelelnek azoknak a perspektíváknak, amelyek az olaszországi egyház szinodális útján felmerültek”. „Nektek, püspököknek kell kijelölni a lelkipásztori irányvonalakat az elkövetkező évekre”. Ezért néhány javaslatot kívánt adni, hogy segítsen „egy valóban szinodális lelkület növekedésében és megérésében” az olaszországi egyházban.

A szinodalitás testesíti meg a keresztények Krisztussal Isten országa felé tartó útját

„Először is ne felejtsük el, hogy a szinodalitás „a keresztények Krisztussal és Isten országa felé tartó közös útját jelenti, egységben az egész emberiséggel” – erősítette meg Leó pápa. „Az Úrtól kapjuk a szeretetközösség kegyelmét, amely élteti és formát ad emberi és egyházi kapcsolatainknak. „A hatékony szeretetközösség kihívásával kapcsolatban azt kívánom, hogy mindenki kötelezze el magát, hogy egy kollegiális Egyház arca formálódhasson, amely közös lépéseket és döntéseket hoz.” „Ami számít, az az, hogy ebben a szinodális stílusban megtanuljunk együttműködni, és hogy a részegyházakban mindannyian elkötelezzük magunkat olyan keresztény közösségek építése mellett, amelyek nyitottak, vendégszeretőek és befogadóak, és amelyekben a kapcsolatok kölcsönös felelősségvállalássá válnak az Evangélium hirdetése érdekében” – jelentette ki a Szentatya.

Maradjatok közel a családokhoz, az idősekhez, a szegényekhez

A pápa beszélt a hatékony lelkipásztori gondozás szükségességéről, megjegyezve, hogy „együtt járni, mindenkivel járni azt is jelenti, hogy olyan Egyház legyünk, amely az emberek között él, örömmel fogadja kérdéseiket, enyhíti szenvedéseiket, osztozik reményeikben” – jelentette ki a Szentatya. „Továbbra is maradjatok közel a családokhoz, a fiatalokhoz, az idősekhez, a magányban élőkhöz. Továbbra is kötelezzétek el magatokat a szegények gondozásában.” Arra is felszólította a püspököket, hogy maradjanak közel a legkisebbekhez és a legsebezhetőbbekhez, hogy kialakulhasson a bántalmazás minden formájának megelőzésére irányuló kultúra is.

„Az áldozatok befogadása és meghallgatása egy olyan Egyház hiteles vonása, amely a közösségi megtérésben tudja felismerni a sebeket, és elkötelezi magát azok enyhítése mellett” – mondta a pápa, miközben megköszönte eddigi erőfeszítéseiket. Arra buzdította az olasz püspököket, hogy folytassák elkötelezettségüket a kiskorúak és a sebezhető felnőttek védelme iránt. A Szentatya beszéde végén arra kérte a püspököket, hogy – Assisi Szent Ferenchez hasonlóan – hittel és Krisztus által megerősítve haladjanak előre.

Az Olasz Püspöki Konferencia tagjaival tartott találkozója után XIV. Leó pápa Montefalcóba tett látogatást, ahol szentmisét mutatott be az ágostonrendi apácák kolostorában. Ezt követően együtt ebédelt a nővérekkel, majd helikopterrel visszatért a Vatikánba.