A Vatikáni Kormányzóság épülete a Vatikáni kertekben A Vatikáni Kormányzóság épülete a Vatikáni kertekben 

Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága: változott az elnökre vonatkozó szabály

November 21-én lépett hatályba XIV. Leó pápa november 19-én aláírt Motu Proprio-ja, saját kezdeményezésére kiadott apostoli levele, amely hatályon kívül helyezi a Vatikánvárosi Állam előző Alaptörvényének 8. cikkét. Eszerint csak bíborosok tölthették be a Pápai Bizottság elnöki tisztségét, amelyet jelenleg egy nővér, Raffaella Petrini lát el.

Vertse Márta – Vatikán

Nemcsak bíborosok, hanem „egyéb tagok” is betölthetik a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának elnöki tisztségét, vagyis lehetnek világi férfiak vagy világi nők. Ezt állapítja meg XIV. Leó pápa Motu Proprio formában írt apostoli levele, amelyet november 21-én tettek közzé. Ez a pápa saját kezdeményezésére kiadott rendelet hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 2023 júniusában közzétett 8. cikkét és válaszol az egyre összetettebb és sürgetőbb kormányzási igényekre.

2025. március 1-jétől Ferenc pápa döntése alapján ugyanis Raffaella Petrini szerzetesnő tölti be a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága és a Vatikáni Kormányzóság elnöki tisztségét. Ő az első nő, aki ezt a kettős szerepet ellátja, amely magában foglalja a törvényhozói és közigazgatási feladatok betöltését a Vatikánvárosi Államban.

Az új cikk

Már a Szentszék Sajtótermének 2025. február 25-i közleménye, amely a Kormányzóhivatal főtitkárainak kinevezésére vonatkozott, világosan jelezte, hogy Ferenc pápa módosította a Vatikánvárosi Állam Alaptörvényét. XIV. Leó pápa pénteken közzétett Motu Proprio-ja megerősíti az elődje által kívánt változtatást.

Az Alaptörvény 8. cikke kimondta, hogy „A Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságát bíborosok, közöttük az Elnök, és egyéb tagok alkotják, akiket az Egyházfő ötéves időtartamra nevezi ki”. A most közzétett Motu Proprio-ban az említett cikk hatályát veszti, és a következő szöveg váltja fel: „A Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságát bíborosok és egyéb tagok, közöttük az Elnök, alkotják, akiket az Egyházfő ötéves időtartamra nevezi ki”.

Ez a módosítás lehetőséget nyit arra, hogy „egyéb tagok”, közöttük nem bíborosok is, például világi férfiak és nők is, vezethessék a Bizottságot.

A pápa döntése

XIV. Leó pápa apostoli levelében a következőkkel indokolja döntését: „A Kormányzóság arra kapott meghívást, hogy saját struktúrájával hozzájáruljon a Vatikánvárosi Állam saját küldetéséhez, ezt a feladatát Péter Utódja szolgálatában teljesítve, akinek közvetlenül felelős”. Ennek az igényes feladatnak a megvalósítása során a Kormányzóság egyfajta társfelelősséget vállal és gyakorol a communio-ban, a szeretetközösségben, amely – hangsúlyozza a Pápa – a Római Kúria szolgálatának egyik alapelve, ahogyan azt Ferenc pápa meghatározta a 2022. március 19-én aláírt Praedicate Evangelium - Hirdessétek az Evangéliumot k., a Római Kúria reformját segítő apostoli konstitúciójában, amely Vatikánváros Államára is érvényes.”

A megosztott felelősségnek ez a formája indokolja tehát bizonyos megoldások megerősítését, amelyek eddig a kormányzási igényekre válaszként születtek, s amelyek egyre összetettebbek és sürgetőbbek – szögezi le XIV. Leó pápa november 21-én közzétett Motu Proprio-ja.

22 november 2025, 16:54