Leó pápa: Fel kell gyorsítani a párizsi klímaegyezmény megvalósítását
Gedő Ágnes - Vatikán
Sajnos még igen messze vagyunk azoknak a céloknak az elérésétől, amelyeket tíz évvel ezelőtt tűztek ki a párizsi klímacsúcson. Fel kell gyorsítani az egyezmény megvalósítási folyamatát, ehhez pedig személyes, családi, közösségi, állami és nemzetközi szintű összefogásra van szükség.
Ha a békét akarod ápolni, óvod a teremtett világot. Nyilvánvalóan összefügg a béke építése és a teremtésvédelem. Ezekben a nehéz időkben a nemzetközi közösség figyelmét és aggodalmát a nemzetek közötti konfliktusok kötik le, másrészt egyre jobban tudatosul, hogy a békét fenyegeti a teremtett világ tiszteletének hiánya, a természeti erőforrások kizsákmányolása, valamint a klímaváltozás miatti életszínvonal folyamatos csökkenése.
Közös a sorsunk és a felelősségünk
Ezek a kihívások az egész bolygó életét kockára teszik, tehát nemzetközi együttműködéssel és multilaterális szemlélettel felvértezve kell szembenézni velük. Az élet szent mivoltát, az Istentől kapott emberi méltóságot és a közjót kell a középpontba helyezni – mutat rá üzenetében a pápa, majd megállapítja: Sajnos ezzel ellentétes politikai hozzáállással és emberi viselkedéssel találkozunk, amelyet a kollektív önzés, a másik figyelmen kívül hagyása és a rövidlátóság jellemez.
Világunkban, amely a felmelegedés és a fegyveres konfliktusok miatt lángokban áll, a belémi klímacsúcs legyen a remény jele azáltal, hogy a résztvevő országok tiszteletet mutatnak egymás elképzelései iránt, igyekeznek közös nyelvet találni, félretenni önző érdekeiket, az egymás iránti és a jövő nemzedékek iránti felelősséget szem előtt tartva.
Erkölcsi probléma
Szent II. János Pál pápa már a kilencvenes években aláhúzta, hogy az ökológiai válság erkölcsi probléma és ezért új szolidaritást sürget, különösen a fejlődő és az iparosodott országok között. Éppen a legkiszolgáltatottabbak szenvedik el a leginkább a klímaváltozás, az erdőirtás és a környezetszennyezés pusztító hatásait. A teremtett világ gondozása ezért az emberség és a szolidaritás kifejezése.
A szavakat olyan döntésekre és cselekedetekre kell váltani, amelyek a felelősségre, az igazságosságra és az egyenlőségre épülnek, hogy ezáltal elérjük a tartós békét, gondjainkba véve a teremtett világot és felebarátainkat. Ebbe be kell vonni a helyi kormányokat, polgármestereket, kormányzókat, kutatókat, fiatalokat, vállalkozókat, felekezeti és nem kormányzati szervezeteket egyaránt, hiszen a klímaváltozás mindenkit érint.
Emberközpontú pénzügyi rendszerek
A tíz évvel ezelőtt elfogadott párizsi egyezmény célkitűzéseit még messze nem értük el – jegyezte meg sajnálattal Leó pápa, majd így buzdított: bátran föl kell gyorsítani a párizsi egyezmény és az ENSZ klímaváltozásról szóló konvenciójának gyakorlatba ültetését. Ahogy Ferenc pápa tíz éve kiadott, Laudato si’ – k. enciklikájában megállapította: ökológiai megtérésre van szükség, mert a klíma közös javunk. Egy új, az emberre koncentráló nemzetközi pénzügyi rendszer kidolgozásával tegyük lehetővé, hogy minden ország – főként a legszegényebbek és a klímakatasztrófáknak kitett nemzetek – kiteljesedhessen és tiszteletben tartsák állampolgáraik jogait. Elengedhetetlen a fejlődéshez az átfogó ökológiára nevelés, a klímaváltozás iránti érzékenyítés, valamint a világot jobban tisztelő mentalitás és életstílus, a személy méltóságának és az emberi élet sérthetetlenségének megóvása – zárta a COP30 klímacsúcs résztvevőihez intézett üzenetét Leó pápa.
