Michael Bublé világhírű énekes hitéről vallott a pápai audiencia után
Somogyi Viktória – Vatikán
Michael Bublé is azok között a művészek között volt, akik fellépnek a december 6-án délutánra szervezett vatikáni jótékonysági koncerten, amelyet a szegényeknek tartanak immár hat éve Ferenc pápa kezdeményezésére. December 5-én a neves énekesnek lehetősége volt személyesen is találkozni a Szentatyával, majd beszámolt élményeiről és vallott katolikus hitéről a Vatikáni Rádiónak. Most közreadjuk a beszélgetést.
Sokszor nyilvánosan kijelentette, hogy a hite a legnagyobb ereje és a legnagyobb kincse az életben, különösen a megpróbáltatások pillanataiban. Hogyan éli meg ezt a hitet most, hogy itt van, és szombaton a szegények között a legszegényebbeket szolgálja?
Michael Bublé: Megtiszteltetés szolgálni. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ez mindig is az életem része volt. Így neveltek minket. Nyilvánvalóan ez nagyon fontos volt egész életemben. Aztán nagyon szerencsés voltam, hogy találkoztam egy nővel, akinek ugyanazok az értékei, és ugyanolyan hiten alapuló életet él. És bár messze vagyok a tökéletestől, de úgy érzem, hogy ez az életem gyönyörű része.
Nagyon szerencsés vagyok, különösen egy olyan üzletágban, amely annyira ingatag, mint amilyenben én dolgozom, és annyira az egón alapul. Azt hiszem, mindig jó, ha helyén van a középpontod, és ha a hitedet bele veted, sőt, ha valahogy meg is véded magad általa, amikor nem tudod irányítani a dolgokat. És néha nagyon biztonságos érzés tudni, hogy hiszel Istenben, és hogy létezik egy terv. És bármennyire nehéz is ezt megérteni, mindig tudod, hogy van oka annak, hogy miért történik valami. Tudod, ott vagy, ahol lenned kell. Igyekszem a legjobbat nyújtani.
Van négy gyermekem, és nagyon remélem, hogy egy napon ők is ezt választják. Mert nem hiszem, hogy a hitet valaha is rá lehetett erőltetni valakire. Ha elfogadod, amit érted tettek, akkor elfogadod. Egy idő után a gyerekeim is olyan korba érnek, amikor már eleget értenek, és képesek lesznek maguk meghozni ezt a döntést. És remélem, hogy ugyanazt a döntést hozzák, mint én.
Ez a műsor talán egy módja annak, hogy megtanítsuk nekik, mi a legfontosabb az életben: szolgálni?
Michael Bublé: Nos, ez a műsor, azt hiszem, egy része. Az, hogy itt fellépek és koncertet adok a szegényekkel, csak egy újabb példa arra, hogyan kell élni. Sokat beszélgetek a gyerekeimmel, és mindig próbálok különböző tanulságokat tanítani nekik példabeszédek segítségével.
Amikor például az utcán megyünk és látunk valakit, aki hajléktalan, és a gyerekeim ránéznek, és azt mondják húzódszkodva: ó, Papi…, akkor azt mondom nekik, az a személy, nézzétek meg, az utcán van, nincs otthona, és elveszett ember. Emlékeztetem őket, hogy Jézus volt minden királyok királya, amit tudnak. Majd azt kérdezem tőlük, hogy odamentek ahhoz az emberhez az utcán és megmossátok a lábát? A gyerekeim pedig azt válaszolják: hát, nem, persze, hogy nem. Majd folytatom, hogy ti nem fogjátok megmosni azoknak a lábait, de a minden királyok királya megmosta a szegények lábát.
Hogyan készül arra, hogy kapcsolatba lépjen a közönség soraiban lévő szegényekkel?
Michael Bublé: Az első lehetőségem, hogy kapcsolatba lépjek velük, a színpadról lesz. És ez ugyanolyan, mint ahogy minden közönséggel is kapcsolódom. Az örömöm egy kapcsolatfelvétel, egy igazi kapcsolat. Egy spirituális kötelék a közönséggel. Ők gyönyörű lelkek. És minden este, mielőtt színpadra lépek, közvetlenül mielőtt felmegy a függöny és kilépek, ugyanezt mondom: köszönöm, Istenem, hogy megadtad nekem, hogy megáldottál azzal a képességgel, hogy kapcsolatba léphessek ezekkel a gyönyörű lelkekkel. És amikor ezt mondom, libabőrös leszek. És itt is így fogom kezdeni. Ez az első pont, amikor kapcsolatba lépek velük, és megpróbálok annyi örömet okozni nekik, amennyit ők okoznak nekem.
Érezte ezeket a libabőröket a pápai audiencián?
Michael Bublé: Amikor találkoztam a Szentatyával, nem voltam libabőrös. Mélyebb volt. Szinte egy testen kívüli élmény. El sem hiszem. És nem is annyira csak miattam, hanem ahogy ránéztem a feleségemre és bemutattam a pápának, olyan kedves volt. Azonnal megkérdezte tőle: Argentínából származik? Nagyon büszke voltam, és ránéztem anyámra és apámra, akik csak a fejüket csóválták, és azt gondolták: hűha, itt van a fiúnk, és ez csodálatos – zárta interjúját a híres kanadai énekes.
