Leó pápa a Vatikáni Csillagvizsgáló Alapítványhoz: Szolgálja a hit és tudás jó kapcsolatát
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Szentatya hálásan megköszönte a Vatikáni Obszervatórium Alapítvány tagjainak hűséges és nagylelkű támogatását, amivel annak a csillagvizsgálónak munkáját segítik, amit a Vatikán komolyan megbecsül és ami a Szentszék és az egyetemes Egyház szolgálatában áll. Százharmincöt évvel ezelőtt elődje, XIII. Leó pápa újra-alapította a Vatikáni Obszervatóriumot, hogy „mindenki világosan lássa, hogy az Egyház és pásztorai nem ellenzik az igaz és szilárd tudományt, legyen az emberi vagy isteni, hanem a lehető legnagyobb odaadással fogadják, bátorítják és előmozdítják azt”. Abban az időben a tudományt egyre inkább az igazság forrásaként mutatták be a vallással szemben, így az Egyház sürgető szükségét érezte annak, hogy szembeszálljon azzal a terjedő felfogással, hogy a hit és a tudomány ellenségek.
Egy mai alattomos fenyegetés tagadja az objektív igazság létezését
Ma azonban mind a tudomány, mind a vallás egy másfajta és meglehet alattomosabb fenyegetéssel néz szembe: azokéval, akik tagadják az objektív igazság létezését. Túl sokan nem hajlandók elismerni azt a tanítást a világunkban, amit a tudomány és az egyház világosan tanít: hogy magasztos felelősségünk gondoskodni a bolygónkról és biztosítani lakóinak jólétét, különösen a legkiszolgáltatottabbakét, akiknek életét veszélyezteti mind az emberek, mind a természet felelőtlen kizsákmányolása. Pontosan ezért az egyház elkötelezettsége a szigorú és becsületes tudomány iránt nemcsak értékes, hanem elengedhetetlen is. A csillagászat különleges helyet foglal el ebben a küldetésben. A Nap, a Hold és a csillagok csodálatra indító szemlélésének képessége minden ember számára adott ajándék, társadalmi helyzetétől vagy körülményeitől függetlenül. Áhítatot és egészséges arányérzéket kelt bennünk. Az égbolt szemlélése arra hív minket, hogy félelmeinket és hiányosságainkat Isten mérhetetlenségének fényében lássuk. Az éjszakai égbolt a szépség kincsesbányája, amely mindenki – gazdag és szegény – számára nyitva áll, és egy fájdalmasan megosztott világban továbbra is az egyik utolsó valóban egyetemes örömforrás. De sajnos, még ez az ajándék is veszélyben van. XVI. Benedek pápa szavait felhasználva mondhatjuk, hogy ember alkotta fénnyel töltöttük meg az eget, amely elvakít minket az Isten által odahelyezett fényektől. Találó kép ez magáról a bűnről – értelmezte egykor XVI. Benedek pápa.
A vatikáni csillagvizsgáló olyan hely, ahol Isten teremtésének dicsőségét tisztelettel és örömmel lehet megtapasztalni
Leó pápa ebben az összefüggésben fejezi ki mélységes háláját az Alapítvány munkájáért, hiszen elkötelezettségük teszi lehetővé a vatikáni tudósok számára, hogy konstruktívan együttműködjenek a nagyközönséggel és a globális tudományos közösséggel, hogy a Vatikáni Obszervatórium megoszthassa a csillagászat csodáját a világ minden tájáról érkező diákokkal, a munkacsoportokkal és hogy nyári szemináriumokat kínáljon azoknak, akik katolikus iskolákban és plébániákon dolgoznak. Végső soron az Alapítvány elkötelezettségének tulajdonítható, hogy az Obszervatórium távcsövei és laboratóriumai továbbra is azt szolgálják, aminek teremtették e maradjanak, aminek mindig is szánták őket: legyenek és maradjanak olyan helyek, ahol Isten teremtésének dicsőségét tisztelettel, mélységgel és örömmel lehet megtapasztalni.
Soha nem szabad szem elől tévesztenünk azt a teológiai látásmódot, amely mindezt inspirálja, ez pedig a Megtestesülés misztériuma. A Szentírás azt tanítja, hogy Isten kezdettől fogva megismertette magát a teremtett dolgokon keresztül, miként Pál apostol is tanítja a rómaiakhoz írt levele első fejezetében (vö. Róm 1,20), és hogy Isten annyira szerette a teremtett világát, hogy elküldte Fiát, hogy belépjen abba és megváltsa azt (vö. Jn 3,16). Nem meglepő tehát, hogy a mélyen hívő emberek késztetést éreznek arra, hogy felfedezzék a világegyetem eredetét és működését. A teremtés mélyebb megértésének erős vágya nem más, mint annak a nyughatatlan vágyakozásnak a tükröződése, amely minden lélek mélyén lakozik Isten iránt. Miközben Leó pápa ismételten háláját fejezi ki támogatásukért, készségesen kéri rájuk és családjaikra a Mindenható Isten bőséges áldását.
A Castel Gandolfói pápai rezidencia – melyet Leó pápa, ha teheti, minden kedden felkeres – egyik nevezetessége a jezsuiták vezette Csillagvizsgáló, olaszul Specola Vaticana, amely a világ egyik legrégibb obszervatóriuma. Az eredetileg a Vatikáni Kertekben működő csillagvizsgáló a túl erős fényszennyezés miatt már az 1930-as években kiköltözött az albanói tó körül magasodó egykori vulkanikus kúpra épült Castel Gandolfóba, majd 1981-ben az Egyesült Államok Arizona állam Tucson magashegyi pontján épült egy újabb testvér-megfigyelőközpont.
