A pápa az olasz konfraternitások szövetségéhez: Kovászként belülről hassatok a világban

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán                         

Kétmillió tagot számláló 3200 olasz egyházi társulat működik

A 2000-es Nagy Jubileum keretében alapított Konföderáció több mint húsz éve azért működik, hogy befogadja, támogassa és koordinálja a társulatok igen gazdag és változatos jelenlétét az olaszországi egyházmegyékben. A Szövetség már most készülődik a két év múlva esedékes 25. évfordulója megünneplésére a 2025-ös jubileum keretében „A remény zarándokai” mottó jegyében – kezdte beszédét Ferenc pápa. Miközben az egyház életének erre a jelentős eseményére készülünk, ti ennek az előkészületnek és a jubileum megünneplésének nagyon fontos tényezője vagytok, elsősorban a kiterjedt és szerteágazó nemzeti hálózatrendszeren keresztül, továbbá a kétmillió tagot számláló 3200 olasz egyházi társulat tagjai által, akik családi és baráti kötelékek révén még több embert bevonnak tevékenységi körükbe. Mindez egy lenyűgöző jelenség, mely felidézi a II. Vatikáni Zsinatnak a világiak egyházi szerepéről szóló tanítását, mely szerint a világi hívek küldetése, hogy „a kovász szerepét töltsék be a társadalomban és így belülről hatva járuljanak hozzá a világ megszenteléséhez” (LG 31).

A népi vallásosság a hithirdetés hatalmas erejét jelenti

Ennek a kovásznak, mely jól beilleszkedik az olasz egyházi és társadalmi élet szövetébe, az a feladata, hogy átjárja az egész tésztát, ahogy Szent II. János Pál pápa ajánlotta egyik homíliájában 1984-ben, amikor a társulatokat fogadta: „Ma az evangelizáció sürgető küldetése megkívánja, hogy a konfraternitások még intenzívebben és közvetlenebbül vegyenek részt az Egyház munkájában, hogy a krisztusi megváltás fényét és kegyelmét elvigyék korunk embereinek” (Konfraternitások jubileuma, 1984. április 1.). „Az új evangelizáció összefüggésében a népi vallásosság valójában a hithirdetés hatalmas erejét jelenti, amely sokat nyújthat a mai világnak” – idézett a Szentatya az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításából, szabadon hozzáfűzve, hogy a népi vallásosság témakörében a „legerősebb szöveg” Szent VI. Pál pápa Evangelii nuntiandi apostoli buzdítása, mely most is hatékonyan segíti az egyház előrehaladását.

Teremtő és dinamikus elkötelezettséggel ápolják társulati életüket

E tanítás jegyében a pápa arra buzdítja a társulatokat, hogy teremtő és dinamikus elkötelezettséggel ápolják társulati életüket, mely a keresztségben gyökerezik és a Szentlélek irányítása alatti gyarapodik. Engedjék meg a Lélek éltetését és így járjanak együtt, miként teszik azt körmeneteik során. Gazdag történetük emlékei révén soha ne zárkózzanak önmagukba, a múlt nosztalgikus ünneplése, a jelen valóság kizárása, vagy a jövő iránti pesszimizmus jegyében. Inkább legyenek azok napjaikban erős ösztönzések arra, hogy az idők jeleire és Isten meglepetéseire nyitottan „újra befektessék” népi örökségük szellemi, emberi, gazdasági, művészeti, történelmi értékeit.

Járjanak Krisztus nyomában, járjanak együtt közösségben

Beszéde második részében Ferenc pápa az együtt-járás három alapvető szempontját ajánlotta a nagyszámú olasz társulat figyelmébe, melyek az evangéliumi, az egyházközösségi és a missziós vonások. Ennek jegyében először is járjanak Krisztus nyomában, járjanak együtt közösségben és járjanak együtt az evangélium hirdetésére. A Krisztus-követés ugyanis abban áll, hogy központi helyet biztosítanak Krisztusnak az életükben Isten Igéjének mindennapi olvasásával. Ez nagyon fontos, a közelség az evangéliumhoz! – hangsúlyozta a pápa és szokásához híven ajánlotta a zseb-evangélium használatát, naponta olvasva belőle egy-egy szakaszt, mert az evangélium növeli a szívet, a fizikai és a lelki érintés révén. Isten Igéje mellett fontos a rendszeres részvétel a hitbeli képzés fórumain, valamint a gyakori szentségekhez járulás, továbbá az intenzív személyes és liturgikus imaélet, ami a társulatok hagyományos áhítat-gyakorlatának szerves része, a konkrét karitász szolgálat mellett. Mindezt állandóan „frissíteni” kell az úton-járás során, hogy naprakészen alkalmas és hozzáférhető legyen mindazok számára, akikkel együtt élnek és dolgoznak.

Az együtt-járás évszázados közösségi tapasztalatából merítsenek  

Az együtt-járás tekintetében a pápa a társulatok történetéből a szinodalitás, vagyis az együtt-járás évszázados közösségi tapasztalatát emelte ki, mely a képzés, a megkülönböztetés és a döntéshozatal közösségi eszközein át valósul meg, és a helyi egyházzal, a püspökökkel és az egyházmegyékkel való élő kapcsolaton keresztül jut kifejezésre. Ahogy a szeretett XVI. Benedek pápa kérte, gyűléseik soha ne szűküljenek puszta adminisztratív ülésekre, hanem mindig és mindenekelőtt hallgassák az Isten és az Egyház tanítását, testvéri párbeszédben valamint az ima és az őszinte szeretet légkörében.

A társulatok története nagy karizmatikus örökséggel rendelkezik

A társulatok együtt-járásának harmadik vonása a missziós küldetés, vagyis az evangélium hirdetése. Ez tanúságtétel a hitről és a testvérek gondozása, főként korunk új szegénységei közepette, melyet külön tanulmányozzanak. A társulatok története nagy karizmatikus örökséggel rendelkezik, amit nem szabad veszendőben hagyni, éppen ezért tartsák életben a szolgálat és a küldetés karizmáját, kreativitással és bátorsággal válaszolva korunk igényeire. Végül a társulatok által oly sok névvel tisztelt Szűzanya közbenjárását kérte, hogy mindig óvja és vezesse az olasz egyházi társulatokat – zárta beszédét Ferenc pápa.