Leó pápa vezeti az ökumenikus megemlékezést az újkori vértanúkról

Christopher Wells / Somogyi Viktória – Vatikán

XIV. Leó pápa imaliturgiát vezet, hogy megemlékezzenek a Krisztusba vetett hitük miatt korunkban megölt számos keresztényről. A Szentatyához más keresztény egyházak és egyházi közösségek képviselői is csatlakoznak a „XXI. századi vértanúk és a hit tanúságtevőiről szervezett ökumenikus megemlékezésen”, amelyre a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én, vasárnap kerül sor a Falakon kívüli Szent Pál pápai bazilikában. A megemlékezést a Szenttéavatási Dikasztérium és az Új Mártírok – a Hit Tanúságtevői Bizottsága kezdeményezte, amelyet Ferenc pápa 2023-ban hozott létre, „hogy azonosítsa a hit tanúságtevőit ebben az első negyedszázadban, és hogy a jövőben is folytassa azt”.

Pénteken a Katolikus Egyház és az Egyházak Világtanácsa Közös Ökumenikus Munkacsoportjának tagjaihoz szólva Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdításáért Felelős Dikasztérium prefektusa kifejtette, hogy a megemlékezés „látható kifejezése lesz annak a meggyőződésnek, hogy az Egyház már egy a vértanúi vérében”.

Az emlékezet megőrzése

A megemlékezést bemutató hétfői sajtótájékoztatón Fabio Fabene érsek, az Új Vértanúk Bizottságának elnöke a testület munkáját ismertetve elmondta, hogy kutatásuk „minden keresztény felekezetet felölel, mivel a keresztség életereje egyesíti a keresztényeket, akik életüket adták hitükért”. Hozzátette: „így valósul meg a ’vér ökumenizmusa’, ahogy Szent II. János Pál szerette nevezni a vértanúságot.” „Az Egyház már egyesült” – folytatta Fabene érsek –, „és Leó pápa reméli, hogy ezeknek a mártíroknak a vére ’a béke, a megbékélés, a testvériség és a szeretet magja’ lesz.” Az érsek hozzátette: „A Bizottság dokumentációs munkája azt hivatott biztosítani, hogy ezek a történetek ne vesszenek el, hanem maradjanak meg az emlékezetben.”

A modern vértanúk „földrajza”

Fabene érsek megjegyzéseit követően Andrea Riccardi professzor, a Bizottság alelnöke ismertette a hit tanúinak „földrajzát”, megemlítve azokat a tanúságtevőket, akiket Amerikában a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedők vagy a környezetet kizsákmányolók öltek meg; az európai mártírokat, illetve a távoli országokban megölt misszionáriusokat; a Közel-Kelet és Észak-Afrika üldöztetéseit, kiváltképpen a keleti keresztényeket; és az ázsiai imádkozó keresztényeket, mint például a 2019-es húsvéti sri lankai bombázás áldozatait.

Riccardi professzor a szubszaharai Afrikát nevezte meg, mint azt a kontinensrészt, „ahol a legtöbb keresztény hal meg”, rámutatva a dzsihádista támadások áldozataira, valamint a misszionáriusokat célzó etnikai-politikai erőszakra. Sajnos „továbbra is megölik a keresztényeket” szerte a világon. „Életük és haláluk módja változik, de továbbra is az Evangélium tanúiként halnak meg, szeretettel Isten és testvéreik iránt, az emberiség hiteles szolgáiként, a hit szabad közvetítőiként.”

Nagy bátorítás az egységre

Végül a Bizottság titkára, Marco Gnavi prelátus elmagyarázta, hogy a megemlékezést a hit XXI. századi tanúságtevőiről igeliturgia formájában tartják Leó pápa vezetésével, különböző keresztény felekezetek 24 képviselőjének részvételével. „Ők képviselik a keresztény oikoumenét, amely arra vágyik, hogy áthassa ez az örökség” – mondta a bizottság titkára. Gnavi prelátus továbbá kifejtette: „Ez a liturgia lehetővé teszi, hogy Isten Igéje megszólaljon, és kitágítsa emlékezetünket, hogy más felekezetű keresztényeket is magába foglaljon”. Hozzátette, hogy ez folytonosságban áll a II. János Pál pápa által a 2000-es nagy szentév idején a Colosseumnál vezetett hasonló ökumenikus szertartással. Megjegyezve, hogy a megemlékezésen néhány vértanú tanúságtétele is elhangzik, Gnavi prelátus elmondta: „Az, hogy egymás mellett állunk, miközben a mártírok halálukon keresztül beszélnek életükről, nagy bátorítást jelent az egység felé – egymás között és az egész emberiség családján belül, amelyre szeretettel vágyunk.”