Leó pápa a Nemzetközi Pápai Mária Akadémiához: Ápoljátok az újrakezdés készségét!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Szűz Mária, az Egyház Anyja, arra tanít minket, hogy Isten szent népe legyünk
Szűz Mária, az Egyház Anyja, arra tanít minket, hogy Isten szent népe legyünk; ezért fontos ez a Pápai Akadémia, mint a gondolkodás, a spiritualitás és a párbeszéd „emeleti terme”, amely a mariológiai tanulmányok és a mariológiai tudósok összehangolásáért felelős, egy valódi és gyümölcsöző máriás lelkiség szolgálatában – kezdte beszédét a Szentatya. Az Akadémia mostani 26. kongresszusán arra keresték a választ, hogy egy Mária-arcú Egyház vajon a múlt maradványa-e, vagy a jövő próféciája, amely képes felrázni az elmét és a szívet egy már nem létező „keresztény társadalom” szokásaiból és nosztalgiájából. A kongresszuson megvitatták azokat a célokat és értékeket, amelyeket a máriás-lelkület kínál a hívőknek, hogy megállapítsák, vajon szolgálják-e azt a reményt és vigasztalást, amelyet az Egyház hirdetni köteles.
Mária egyszerre jubileumi és szinodális asszony
A „jubileum” és a „szinodalitás” kifejezésben két olyan bibliai és teológiai kategóriát ismertek fel, amelyek hatékonyan fejezik ki az Úr Anyjának hivatását és küldetését. „Jubileumi asszonyként” Mária úgy jelenik meg előttünk, mint aki képes mindig újrakezdeni az Igét hallgatva, ahogy Szent Ágoston is tanította: „Uram, mindenki téged kérdez, de nem mindenki kapja azt a választ, ami után kívánkozik. Az a te lelkes szolgád, aki nem mindenképpen a maga gondolatát akarja tőled meghallani, hanem inkább ahhoz igazítja akaratát, amit tőled hallott” (Vallomások, X, 26). Mint „szinodális asszony” Mária teljes mértékben és anyai módon részt vesz a Szentlélek működésében, aki testvérként és nővérként hívja együtt járni azokat, akik korábban úgy gondolták, hogy okuk van arra, hogy kölcsönös bizalmatlanságukban, sőt ellenségeskedésükben elkülönülve maradjanak.
Egy máriás szívű Egyház bátran mer kérdezni
Egy máriás szívű Egyház megőrzi és egyre inkább megérti a hit igazságainak hierarchiáját, magába integrálva az értelmet és a szeretetet, a testet és a lelket, az egyetemeset és a helyit, a személyt és a közösséget, az emberiséget és a kozmoszt. Olyan Egyház ez, amely nem tagadja meg, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel önmagának, másoknak és Istennek, mint ahogy Mária kérdezte egykor „Hogyan lehetséges ez?” (Lk 1,34); továbbá olyan Egyház ez, mely a hit és a szeretet igényes ösvényein jár, ahogy a Madonna vallotta: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint!” (Lk 1,38). A remény és a vigasztalás szolgálatára irányuló máriás lelkület és gyakorlat megszabadít minket a fatalizmustól, a felszínességtől és a fundamentalizmustól; komolyan veszi az emberi valóságot, kezdve a legkisebbekkel és az elutasítottakkal; segít hangot és méltóságot adni azoknak, akiket régi és új bálványok oltárain áldoznak fel.
A Mária-teológia feladata, hogy Isten egész népében ápolja a készséget az „újrakezdésre”
Mivel az Egyház hivatása az Úr Anyjának meghívásában olvasható, a Mária-teológia feladata, hogy Isten egész népében ápolja a készséget az „újrakezdésre”, alázattal és bátorsággal kiindulva Istenből, az Igéjéből és mások szükségleteiből (vö. Lk 1,38-39). További feladata még a Mária-teológiának, hogy az Egyház a Szentháromságból áradó egység felé haladjon, hogy tanúságot tegyen a világnak a hit szépségéről, a szeretet termékenységéről és a remény próféciájáról, amely nem csal meg. Isten és a történelem misztériumának szemlélése Mária belső tekintetével megvéd minket a propaganda, az ideológia és az egészségtelen információk misztifikációitól, amelyek soha nem tudnak lefegyverző és lefegyverzett üzenetet közvetíteni, ugyanakkor megnyit minket az isteni nagylelkűség előtt, amely egyedül teszi lehetővé az egyének, a népek és a kultúrák számára, hogy békében együtt haladjanak (vö. Lk 24,36. 46-48).
A Mária Akadémia álljon az Egyház szolgálatában
Ezért van szüksége az Egyháznak a mariológiára – szögezte le a pápa –, hogy akadémiai központokban, kegyhelyeken és plébániai közösségekben, egyesületekben és mozgalmakban, valamint a megszentelt élet intézményeiben átgondolják és ajánlják, valamint olyan helyeken, ahol a kortárs kultúrák formálódnak, kihasználva a művészet, a zene és az irodalom számtalan hatását. Az elmúlt években a Mária Akadémia számos kezdeményezést indított Jézus Anyja arcának és üzenetének népszerűsítésére, mint a kultúrák közötti találkozás és párbeszéd útjára. Ő valóban a Szentlélek tökéletes munkatársa, és soha nem szűnik meg ajtókat nyitni, hidakat építeni, falakat lerombolni, és segíteni az emberiséget abban, hogy békében éljen a sokszínűség harmóniájában.
Leó pápa végül megköszönte az Akadémia egyházi szolgálatát, amely továbbra is arra emlékeztet, hogy az Egyháznak mindig van máriás arca és máriás gyakorlata és gratulált mindazoknak is, akik zenei és művészeti alkotásaikat benyújtották az évenkénti „Mária, a kultúrák közötti béke útja” nemzetközi díjra. Legyen az Akadémia egyre inkább otthona és iskolája mindazoknak, akik Mária-tanulmányaikat az Egyház szolgálatába kívánják állítani. Ezért imádkozom, és áldásommal kísérlek benneteket – zárta a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia 26. kongresszusához intézett beszédét a Szentatya.
