Leó pápa az újságíróknak: Trump gázai terve reális, reméljük, a Hamász elfogadja
Gabriella Ceraso / Somogyi Viktória – Vatikán
A pápa szeptember 30-án ismét válaszolt a Villa Barberini kapui előtt rá váró újságírók kérdéseire, ahogyan azt már majdnem egy hónapja minden kedd este megszoktuk. „Reméljük, hogy elfogadják; eddig reális javaslatnak tűnik” – mondta XIV. Leó a Fehér Házban bemutatott, Donald Trump amerikai elnök által Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jóváhagyásával javasolt húszpontos gázai béketervre vonatkozóan. A tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása fontos, tette hozzá: „Vannak benne nagyon érdekes elemek.” Majd hangsúlyozta: „Reméljük, hogy a Hamász a meghatározott időn belül elfogadja.”
Az emberek tiszteletben tartása
A Gázához közeledő, humanitárius segélyt szállító flottilla helyzetével kapcsolatban, amely miatt továbbra is feszültségek vannak, a pápa kiemelte, hogy mennyire nehéz a helyzet, mert „egyértelmű a vágy, hogy reagáljanak egy valódi humanitárius vészhelyzetre”. A pápa reménye az, hogy „nem lesz erőszak, és az embereket tiszteletben fogják tartani”.
A békéért kell munkálkodni
Ezt követően felmerült a Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter által összehívott találkozó kérdése, amelyen minden tábornok harci felszerelésben jelent meg, sőt, akár nukleáris fegyverek bevetésére is készen állt. „Ez a beszédmód” – jegyezte meg a pápa – „aggasztó”, mert jól mutatja, hogyan fokozódnak a feszültségek. Trump amerikai elnök azon döntésével kapcsolatban, hogy a minisztérium nevét „Védelmi”-ről „Háborús”-ra változtatja, XIV. Leó megállapította: „Reméljük, hogy ez csak egy beszédmód.” Ez minden bizonnyal egy olyan kormányzási stílust jelöl, amely „erőt alkalmaz a nyomásgyakorláshoz. Reméljük, hogy működik, és hogy nem lesz háború; a békéért kell munkálkodnunk.”
Nincs beavatkozás a vatikáni perbe
A Szentszék pénzeszközeinek kezelését illető, folyamatban lévő vatikáni perrel kapcsolatos kérdésre válaszolva a pápa nem részletezte, de hangsúlyozta, hogy „a pernek folytatódnia kell”, és hogy „nincs szándékában beavatkozni abba”. A bírákra és a védőügyvédekre bízza a következtetés levonását.
Az egyház tanítását kell figyelembe venni
Angol nyelven a pápát a véleményéről kérdezték Blaise Cupich bíboros, Chicago metropolita érseke döntése kapcsán, hogy Dick Durbin abortuszpárti demokrata szenátornak ítélt oda egy díjat. „Nem vagyok nagyon tájékozott a konkrét ügyben. Úgy gondolom” – jelentette ki XIV. Leó –, „hogy nagyon fontos megvizsgálni egy szenátor – ha nem tévedek – 40 éves szolgálata során az Egyesült Államok Szenátusában végzett munkáját.” A pápa kijelentette, hogy megérti a nehézségeket és a feszültségeket, de „fontos számos más kérdést is figyelembe venni, amelyek az egyház tanításával kapcsolatosak”. Hangsúlyozta, hogy ha azt mondja valaki, hogy az „abortusz ellen vagyok”, de „a halálbüntetés mellett”, akkor az nem igazán életpárti, ahogyan az sem, ha valaki „egyetért az Egyesült Államokban a bevándorlókkal szembeni embertelen bánásmóddal”.
„Ezek nagyon összetett kérdések” – jelentette ki a pápa. „Nem tudom, hogy bárki is birtokában van-e a teljes igazságnak ezekben a kérdésekben, de mindenekelőtt azt kérném, hogy legyen nagyobb kölcsönös tisztelet, és hogy próbáljuk meg együtt, emberként – ebben az esetben amerikai állampolgárként vagy Illinois állam polgáraként –, és katolikusként azt mondani: »Valóban alaposan meg kell vizsgálnunk ezeket az etikai kérdéseket, és meg kell találnunk a követendő utat egyházként.« „Az egyház tanítása ezekben a kérdésekben nagyon világos.”
Visszatérés a Vatikánba
Leó pápa az újságíróknak adott nyilatkozata után este fél 9 körül hagyta el autójával Castel Gandolfót, ahová szeptember 29-én, hétfőn érkezett, és ahová szerdán délután az általános kihallgatás után visszatért, hogy a Fokoláre Mozgalom Mariapolis Központjában találkozzon több mint 400 vallási vezetővel, akiket meghívtak a „Reményt ébreszteni a klímaigazságosságért” című nemzetközi rendezvényre. Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának tizedik évfordulóján Leó pápa vezeti a „Remény ünnepét”, amelyen klímaszakértők, a civil társadalom képviselői és a világ minden tájáról érkező intézmények vesznek részt.
