Leó pápa látogatása a Kék Mecsetben, majd a keresztény közösségek vezetőivel Isztambulban
Gedő Ágnes - Vatikán
Szombaton reggel kilenc órakor kezdődött Leó pápa nyilvános programja Isztambulban, amikor fölkereste a város egyik legszimbolikusabb helyszínét, a Kék Mecsetet. Az iszlám építészet remeke éppen a mintául szolgáló Hagia Sophia székesegyházzal szemben található, korábban XVI. Benedek pápa (2006.) és Ferenc pápa (2014.) is járt ott. A Szentatyát a török Vallásügyi Hivatal elnöke fogadta, illetve elkísérte a Kulturális és Turisztikai miniszter, az isztambuli mufti és a mecset imámja. Rövid imádságot tartottak, majd a müezzin körbevezette Leó pápát, aki mezítláb lépett be a mecsetbe, és megcsodálta a több mint 21 ezer türkizkék kerámialapot, amelyet a 260 ablakon beáradó fény világít meg.
Tiszteletteljes látogatás
A Szentatya csöndben, elmélyülten, a hely és az ott imádkozók hite iránti mély tisztelettel tekintette meg a mecsetet – amint arról a Szentszéki Sajtóközpont tájékoztatott. Leó pápa az imaterem felé sétált, kíséretében Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Dikasztérium prefektusával és George Koovakad bíborossal, a Vallásközi Párbeszéd Dikasztérium prefektusával. Valamennyien elidőztek a müezzin pulpitusa előtt, ahonnan imára hívja a híveket. A pápa elhaladt a mihráb, a Mekkát jelző márvány falfülke előtt, amely a 19. szúrát is tartalmazza, ahol említik Szűz Máriát. A Szentatya tovább sétált, többször fölnézett a kupolára és a több, mint 23 méter magas mennyezetre. Csoportkép zárta a látogatást, majd 9.25 körül a pápa kilépett a Kék Mecsetből és autóval a Szent Efrém szír ortodox templomba ment, ami Isztambul európai felén található.
Találkozó a keresztény egyházakkal és közösségekkel
A templomot 2023-ban szentelték föl, építése mintegy tíz évig húzódott, a Covid-járvány és a földrengés miatt. Ez az első és máig egyetlen olyan templom, amelyet a Török Köztársaság alapítása óta emeltek. Leó pápa itt magántalálkozón vett részt a keresztény egyházak és közösségek vezetőivel és képviselőivel, akik közül többek jelen voltak pénteken Iznikben, a niceai zsinat 1700. évfordulóján tartott megemlékezésen. A pápát az anticóchiai szír ortodox pátriárka fogadta, akinek egyházához mintegy kétmillió hívő tartozik szerte a világon. Egy nagy körasztalnál helyezkedtek el, közöttük Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, akivel később közös nyilatkozatot írnak alá.
Egység és igehirdetés
Hosszan tartó, zárt ajtók mögötti megbeszélésük után a Szentszék sajtónyilatkozatot adott ki, mely szerint XIV. Leó pápa felszólalásában visszatért a niceai zsinat és a pénteki megemlékezés értékére, amelynek középpontjában a megtestesülés evangéliuma állt. A Szentatya imát kért és maga is imádkozik azért, hogy szülessenek még újabb találkozók és pillanatok, mint ez volt, olyan egyházakkal is, akik nem lehettek jelen. Rámutatott az evangelizálás és a kérygma, az igehirdetés elsődleges fontosságára, majd emlékeztetett, hogy a keresztények közötti megosztottság akadályozza tanúságtételüket. Végül arra szólított, hogy együtt tegyék meg a lelki utat, ami a Megváltás szentévéhez vezet, melyet 2033-ban tartunk: a Jeruzsálembe való visszatérés távlatában, a cenákulumba, az utolsó vacsora színhelyén, melyet Jézus a tanítványaival töltött, ahol megmosta lábukat; a Pünkösd helyén. Egy olyan utazást, mely a teljes egység felé vezet, idézve püspöki jelmondatát: “In Illo Uno Unum” - „Őbenne, az Egyben egyek”.
Áldás és közös hit
XIV. Leó pápa végül aláírta a vendégkönyvet: „Ezen a történelmi eseményen, amelyen megünnepeltük a niceai ökumenikus zsinat 1700. évfordulóját azért gyűlünk össze, hogy megújítsuk hitünket Jézus Krisztusban, aki valóságos Isten és valóságos ember, megünnepelve közös hitünket. Sok áldást kívánok mindazoknak, akik itt összegyűltek, valamint az általuk képviselt közösségeknek is”.
