Leó pápa üzenete Argentínába: A gazdaságnak a közjót kell szolgálnia

Linda Bordoni / Somogyi Viktória – Vatikán

XIV. Leó pápa felszólította az üzleti és ipari vezetőket: biztosítsák, hogy a gazdasági tevékenység az igazságosság, a befogadás és az emberi méltóság eszközeként szolgáljon. A november 13-án Buenos Airesben tartott 31. Argentin ipari konferenciához intézett üzenetében megjegyezte, hogy amikor a gazdaság és a vállalkozás a közjó felé irányul, akkor „a jövő, a befogadás és az igazságosság motorjai lehetnek és kell is lenniük”. A pápa emlékeztetett az egyház társadalmi tanításának máig tartó jelentőségére, amely XIII. Leó pápa 1891-es Rerum Novarum kezdetű enciklikáján alapul. Ez a dokumentum „elítélte sok munkavállaló igazságtalan körülményeit, és megerősítette, hogy sem az igazságosság, sem az emberiség nem tűri a túlzott munkaterhelést, amely eltompítja a lelket és kimeríti a testet”. A pápa továbbá rámutatott, hogy ugyanez az enciklika kiemelte „a méltányos bérhez, a szerveződéshez és a méltóságteljes élethez való jogot”, amelyek „a mai globalizált világban is feltűnően aktuális alapelvek, ahol a munkavállalók méltóságát még mindig túl gyakran megsértik”.

A gazdaság, mint eszköz, nem cél

XIV. Leó pápa, megerősítve az Egyház álláspontját, hogy „a gazdaság nem öncél”, hangsúlyozta, hogy az inkább „a társadalmi szövet egy lényeges, de részleges aspektusa, amelyben Isten minden ember iránti szeretetterve bontakozik ki”. „A közjó megköveteli, hogy a termelés és a profit ne elszigetelten történjen, hanem minden férfi és nő átfogó előmozdítására irányuljon.” Elődjéhez, XIII. Leóhoz hasonlóan megerősítette, hogy „amikor a munkavállalók méltányos bért kapnak, nemcsak családjukat tudják eltartani, hanem tudnak a tulajdonszerzésre is törekedni, tudják szeretni a saját kezük által megművelt földet, és megnyílhatnak a saját és szeretteik életével kapcsolatos magasabb szintű törekvések előtt”.

A pápa arra is figyelmeztetett, hogy az anyagi bőséggel rendelkezőknek „gondosan kerülniük kell, hogy a legcsekélyebb mértékben is károsítsák a kevésbé szerencsések megélhetését”, amely bár szerény, mégis „szentnek kell tekinteni, mert nélkülözhetetlen támaszát képezi létezésüknek”. A sikert „nem szabad kizárólag gazdasági értelemben mérni, hanem az emberi fejlődés, a társadalmi kohézió és a teremtett világ iránti gondoskodás elősegítésére való képességében is”.

Enrique Shaw példakép

XIV. Leó pápa Argentína saját történelmére hivatkozva rámutatott Tiszteletreméltó Enrique Shaw-ra, egy argentin üzletemberre, akinek a szentté avatása folyamatban van. „Ragyogó és közeli példaként” állította a tanácskozás résztvevői elé, hogy miként lehet harmonikusan egyesíteni a hitet és a vállalkozást. Shaw „megértette, hogy az ipar nem pusztán egy termelő mechanizmus vagy a tőkefelhalmozás eszköze, hanem személyek valódi közössége, akik arra kaptak meghívást, hogy együtt növekedjenek”. Vezetési módját „az átláthatóság, a figyelmesség és az az elkötelezettség jellemezte, hogy minden munkavállaló egy közös projekt részének érezze magát.”

„Enrique támogatta az igazságos béreket, a képzési programokat, gondoskodott a munkavállalók egészségéről, és konkrét módokon támogatta családjaikat” – emlékeztetett XIV. Leó. „A jövedelmezőséget nem abszolútumnak, hanem egy emberi, igazságos és támogató vállalkozás fenntartása fontos elemének tekintette.” Még az üldöztetés és a betegség idején is Shaw „a szenvedést a szeretet cselekedeteként fogadta el”, és közel maradt munkásaihoz. „Élete azt mutatja, hogy valaki lehet egyszerre üzletember és szent”, „hogy a gazdasági hatékonyság és az Evangéliumhoz való hűség nem áll szemben egymással, és hogy a szeretet áthatolhat még az ipari és a pénzügyi struktúrákon is” – nyomatékosította XIV. Leó pápa.

Felhívás az emberközpontú iparért

Üzenetének végén a Szentatya arra buzdította az üzleti vezetőket, hogy engedjék az életszentséget „pontosan ott virágozni, ahol olyan döntések születnek, amelyek ezrek életét befolyásolják”. „A világnak sürgősen szüksége van olyan vállalkozókra és vezetőkre, akik Isten és a felebarát iránti szeretetből a közjót szolgáló gazdaságért dolgoznak” – állapította meg a pápa. Kifejezte reményét, hogy az Ipari konferencia megújítja az elkötelezettséget „egy innovatív, versenyképes és mindenekelőtt emberi ipar iránt, amely képes fenntartani népeink fejlődését anélkül, hogy bárkit is hátra hagyna”.