Leó pápa a Lateráni Egyetemen: Az Egyháznak szüksége van a tudomány művelésére

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán

A 253-ik akadémiai év megnyitása különleges alkalmat kínál a pápának, hogy hálás pillantással tekintsen a múltra és egyidejűleg tekintetét és szívét a jövő felé fordítsa. Fontos ez az Apostoli Szentszék által alapított vagy jóváhagyott egyházi és pápai egyetemek esetében, amelyekben „a hit szükséges kulturális közvetítésén dolgoznak, a tudomány más területeivel való párbeszédre nyitottan, elsődleges és örök forrásként tekintve Jézus Krisztusra”. Az akadémiai intézmények közt a Lateráni Egyetemet különleges kötelék fűzi Péter utódjához, mióta XIV. Kelemen pápa 1773-ban a világi papságra bízta a Collegio Romano, a Római Kollégium teológiai iskoláját, elrendelve, hogy ebben az intézményben a papképzés direkt a pápától függjön – emelte ki Leó pápa, majd felsorolta, hogy az elődei milyen tanszékekkel és egyéb intézményekkel gyarapították a Lateráni Egyetemet.

Az egyetem kiváltságos központ, ahol az Egyház tanítását kidolgozzák

Ezt követően Leó saját személyes kívánságait sorolta fel az egyetem sajátos küldetésével kapcsolatban. A lateráni egyetem nem rendelkezik saját alapítói karizmával, egyedülálló irányultsága inkább a pápa tanítóhivatala. Természeténél és küldetésénél fogva tehát kiváltságos központot alkot, ahol az egyetemes Egyház tanítását kidolgozzák, befogadják, fejlesztik és kontextusba helyezik. Ebben az értelemben olyan intézmény, amelyre a Római Kúria is támaszkodhat a mindennapi munkájában. A péteri karizma által inspirált tudományos reflexió magában foglalja az interdiszciplináris, nemzetközi és interkulturális távlatokat is, ami megkülönböztetett módon érvényes az egyetem négy karára és két intézetére, valamint a három külső társ-intézményre, melyek az ágostonrendiek Pápai Patrisztikus Intézete, a redemptoristák Pápai Alfonz Erkölcsteológiai Akadémiája, valamint a klaretiánusoknak a Megszentelt Élet Pápai Teológiai Intézete. Mindehhez kapcsolódik még 28 egyéb intézet szerte a világ három földrészen, Európában, Ázsiában és Amerikában. Napjaink sürgős feladata a hit újra átgondolása, hogy alkalmazkodni tudjon a jelenlegi kulturális környezethez és kihívásokhoz és hogy ellensúlyozza a korunkban nagyon elterjedt kulturális vákuum kockázatát. A Teológiai Kar mai hivatása, hogy elgondolkodjon a hit letéteményén, és hogy feltárja annak szépségét és hitelességét a különböző mai összefüggésekben és olyan utat javasoljon, mely képes átalakítani az egyének és a társadalom életét, illetve prófétai változásokat tud elindítani korunk tragédiáival és szegénységével szemben.

A filozófia tanulmányozása az igazság kutatása terén legyen nyitott a kultúrák iránt

A Lateráni Egyetemen a filozófia tanulmányozása az igazság kutatása terén legyen nyitott a kultúrák iránt, főként a keresztény kinyilatkoztatással folytatott párbeszéd terén. A kánonjogi és a polgárjogi karok arra hivatottak, hogy a civil jog és a katolikus egyház jogrendszerei közötti összehasonlítás legszélesebb körű megértésén keresztül tanulmányozzák és oktassák a jogot. A Béke, az Ökológia és a Környezet tudományok képzési programjai az Egyház legújabb megnyilatkozásaira reflektál, mint az Isten és az emberiség közötti szövetség jeleként létrehozott intézmény. A béke mindenekelőtt Isten ajándéka, de azt napról napra építeni kell, ugyanakkor támogatni kell az átfogó ökológia felé vezető folyamatokat nemzeti és nemzetközi szinten. Leó pápa kifejezetten arra kérte az egyetemet, hogy vigye tovább és fejlessze a két képzési programot inter- és transzdiszciplináris szinten. Mindez az egyetem általános oktatási küldetését érinti, de a pápa tekintetét és szívét a jövőre összpontosítja és így a kortárs kihívások közül hármat külön is kiemelt. Az első a kölcsönösség és a testvériség, melyek álljanak az oktatás középpontjában. Az individualizmus térnyerése, mint az ígért sikeres élet kulcsa nyugtalanító következményekkel jár, mert az önmegvalósítás lép az együttműködés helyébe. Leó pápa a Fratelli Tutti enciklika gondolatát ajánlotta: „A radikális individualizmus vírusának” elkerüléséért azt kérte, hogy ápolják a kölcsönösséget, a nagylelkűséget és a testvériséget”.

Az egyetem legyen a közjó keresésének jele és kifejezése

Második dimenzióként Leó pápa a „tudományos kiválóságot” említette, amelyet támogatni, védeni és fejleszteni kell. Az akadémiai szolgálat gyakran nem kap kellő megbecsülést, előítéletek miatt sajnos az egyházi közösségben sem, mintha a kutatás és a tanulás nem lenne hasznos, hiszen az Egyház valós életében a lelkipásztori gyakorlat számít, nem pedig a teológiai, bibliai vagy jogi felkészültség. Leó pápa azonban ezt veszélyes kísértésnek tekinti, mely a bonyolult kérdéseket leegyszerűsíti a gondolkodás terhének elkerülése érdekében és ami végül a lelkipásztori tevékenységet sekélyessé és banálissá teszi. A tudományos kutatás és a kutatómunka szükséges. Képzett és hozzáértő világi emberekre és papokra van szükségünk, ezért keressék továbbra is szenvedélyesen az igazságot. Harmadik dimenzióként Leó pápa a közjó szerepét említette. Az oktatási és tudományos folyamat célja olyan emberek képzése, akik a nagylelkűség és az igazság, valamint az igazságosság iránti szenvedély szellemében egy új, támogató és testvéri világ építői lehetnek. Az egyetem feladata, hogy terjessze ezt a kultúrát és váljon mintegy ennek az új világnak és a közjó keresésének jelévé és kifejezésévé – zárta Leó pápa a Lateráni Egyetem akadémiai évnyitójakor mondott beszédét.