Leó pápa jubiláló szerzetesközösségekhez: a családiasság őszinte és odaadó lelkületével
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Szentatya örömmel köszöntötte a rendszabályuk 200 éves pápai jóváhagyását ünneplő oblátusokat és az alapításuk 150. évfordulójára emlékező Miasszonyunk Apostolai szerzetesnővérek közösségeit és jóllehet rendtörténetük eltér egymástól, mégis sok közös vonásuk van: alapításuk időszaka, származási helyük, de mindenekelőtt missziós hivatásuk.
A Szeplőtelen Szűz missziós oblátusai még ma is, több mint háromezer szerzetest számlálnak
„Elküldött, hogy hirdessem az örömhírt a szegényeknek” (vö. Iz 61,1; Lk 4,18) mottót választotta Mazenod-i Szent Jenő az oblátusok számára, akiket nagy bátorsággal alapított egy olyan időszakban, amikor Európát drámai események rázták meg, amelyek még sürgősebbé tették az evangélium hirdetését a kicsinyeknek. Az alapító felemelte szavát a szegények, munkások és földművesek méltósága védelmében, mert durván kihasználták őket. Marseille egykori püspökeként készséggel válaszolt Bourget montreali érsek kérésére és szerzeteseket küldött először Kanadába, majd a világ más részeire: Európába, Afrikába és Ázsiába. Nagylelkűségét csodálatos missziós és hivatásbeli felvirágzás jutalmazta, amely tanúsítja, hogy a Szentlélek sugallatai iránti fogékonyság és a szeretet sürgető szükségleteire figyelés minden alapítás számára a növekedés kovásza – hangsúlyozta Leó pápa. A Szeplőtelen Szűz missziós oblátusai még ma is, több mint háromezer szerzetest számlálnak, akik a világ hetven országában továbbra is ugyanolyan nyitottsággal végzik szolgálatukat, főként a legszegényebbek iránt. Fogadják ezt az életerőt ajándékként és jelként, amely arra ösztönözze őket, hogy életben tartsák és életre keltsék eredeti hivatásukat. Ahogy Ferenc pápa szólt hozzájuk 2022-ben: „Az Egyháznak ajánlják fel missziós buzgalmukat és életüket, miközben kivonulnak a világ perifériáira, hogy ott elérjék a legtávolabbiakat és a legszegényebbeket, méghozzá Szűz Mária oltalma alatt és anyai pártfogásával”.
Együtt „Máriával, Jézus anyjával”, mint az apostolok
Beszéde második felében a Szentatya a Miasszonyunk Apostolai szerzetesnővérek 110 fős csoportjához fordult, emlékeztetve őket alapításuk szentírási gyökerére, amit az Apostolok Cselekedeteiben olvasunk: „Máriával, Jézus anyjával” (vö. ApCsel 1,14) voltak együtt az apostolok az emeleti teremben. Ezt a lelki közösséget Planque Ágoston atya bízta rájuk, aki másfél évszázaddal ezelőtt megalapította a Kongregációjukat, hogy biztosítsa a szerzetesnővérek nélkülözhetetlen jelenlétét az Afrikai Missziók Társaságának munkájában. Hívását sok nő elfogadta főként Franciaországban és sok más országban is, hogy Máriával együtt legyenek és hozzá hasonlóan Krisztus tanúi legyenek az apostolok között és a világban. Sokak számára ez az „igen” az életükbe került a missziós munka megpróbáltatásai, a betegségek és az utóbbi időben a vértanúság miatt. Ám a nővérek most is jelen vannak, továbbra is kitartanak a nehéz helyzetekben, ahol hittel és mindenki iránti tisztelettel kínálják fel szolgálatukat. A pápa arra buzdította őket, hogy folytassák ezt a küldetést és továbbra is váljanak egyre inkább a testvériség és a béke tanúivá.
Őrizzék meg közösségeikben az őszinte és nagylelkű családi lelkületet!
Befejezésül Leó pápa egy közös karizmatikus vonást emelt ki, amely egyesíti az alapítóik szándékait, ez pedig a családiasság. Mindkét alapító ugyanis arra buzdította lelki fiait és lányait, hogy őrizzék meg közösségeikben az őszinte és nagylelkű családi lelkületet. A szerzetesek, férfiak és nők, valamint az igazán elkötelezett világi keresztények számára ez a lelkület elsősorban az Istennel való találkozásból, az Eucharisztiából, az imából és az imádásból, az Ige hallgatásából és a szentségek ünnepléséből fakad. Az Oltárról és a Tabernákulumból növekszik a szívükben ez a családi-lelkület és betölti őket a megosztás és a szeretet, a gondoskodás és a türelmes közelség érzéseivel, amelyeknek mindig jellemezniük kell minket, és amelyek Isten szeretetének tükreivé tesznek minket a világban – zárta beszédét Leó pápa, majd megáldotta a két szerzetescsalád tagjait.
