Leó pápa a ciliciai örmény katolikoszhoz: Egyházatok ökumenikus hivatása az egység építése
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Ciliciai örmény apostoli egyház az ősi ecsmiadzini székhelyű Örmény Apostoli Egyház önálló része, székhelye a libanoni Anteliasz, miután 1441-től önálló egyházzá lett.
A kötelék: a ciliciai tarzuszi Pál római vértanú
„Kegyelem és békesség legyen nektek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól” (Ef 1,2) – Pál apostol e szavaival köszöntette a Szentatya a ciliciai örmény katolikoszt. Lehet-e nagyobb lelki kötelék egyházaink között, mint az a kötelék, amely Pál apostollal, a tarzuszi Pállal fűzi össze őket, aki a te székhelyed, Cilicia földjén született, és itt, Rómában nyerte el a vértanúság koronáját? – szólt Leó pápa az örmény katolikoszhosz, majd így folytatta: Szent Pálra, az egyházak közösségének legkiválóbb apostolára bízom a római zarándoklatodat. És hogyan is hagyhatnám ki a nagy egyházi szenteket, akik a keresztények egységéért fáradoztak? A pápa gondolatban Szent Nerzész, Cilicia katolikosza felé fordult, akit az ökumenizmus úttörőjének lehet tekinteni, és akit a közelmúltban felvettek a Római Martirologiumba, a szentek névtárába, ez pedig újabb példája a „szentek ökumenizmusának”, amely máris egyesíti az egyházakat.
Élő, különleges kapcsolat a középkor óta Róma és Cilicia között
A különböző népek és kultúrák találkozási pontján fekvő Ciliciai örmény apostoli egyház székhelye régóta ismert az ökumenikus hivatásáról, különösen is a római egyház iránt. Egyházaink között ez a különleges kapcsolat a középkorban rendkívül intenzív volt, míg a 20. században, és főként a II. Vatikáni Zsinat után új fejleményekkel gazdagodott. Leó pápa jól tudja, hogy vendégének tiszteletreméltó elődje, I. Khoren katolikosz volt az első keleti ortodox egyházfő, aki a Zsinat után, már 1967 májusában Rómába látogatott. I. Aram mostani katolikosz pedig fáradhatatlan buzgalmával tűnt ki, mind helyi szinten, mint a Közel-keleti Egyházak Tanácsának egyik alapítója, mind pedig nemzetközi szinten, így az Ökumenikus Egyházak Tanácsában, ahol fontos tisztségeket töltött be. Leó pápa mélységesen hálás mindazért, amit I. Aram katolikosz a katolikus egyházzal való kapcsolatok előmozdításáért tett, valamint a római egyház iránti közelségéért, amelyet katolikoszként először 1997-ben, a Keresztények Egységéért tartott Imahét alkalmával látogatott meg, és amit azóta is számos alkalommal megtisztelt jelenlétével.
I. Aram katolikosz az egység elkötelezett művelője
A Szentatya különösen hálás a katolikosznak a teológiai párbeszéd előmozdítására irányuló személyes elkötelezettségéért, amely 2003-ban a Katolikus Egyház és a Keleti Ortodox Egyházak közötti teológiai párbeszédre létrehozott nemzetközi vegyesbizottság keretében valósult meg. Ez a párbeszéd, amelyhez az örmény küldöttek is értékesen hozzájárultak, már három fontos dokumentumot tett közzé az Egyház természetéről és küldetéséről, az őskeresztény egyház közösségéről, valamint a szentségekről. A pápa őszintén reméli, hogy a közelmúltbeli nehézségek ellenére ez a párbeszéd megújult erővel folytatódik, hiszen a hit egysége nélkül nem lehet helyreállítani a közösséget az egyházak között.
Libanon sokáig az egység jelképe volt
Leó pápa szívesen emlékezett a tavaly decemberben tett libaboni látogatására, mely a ciliciai örmények hazája is. Libanon azért is oly kedves számára, mert ez az ország sokáig megmutatta az egész világnak, hogy különböző kultúrájú és vallású emberek is képesek egy nemzetként együtt élni, miközben most nehéz próbatételekkel néznek szembe. A jelen időszakban, amikor Libanon egységét és integritását ismét fenyegetés éri, egyházainknak meg kell erősíteniük azokat a testvéri kötelékeket, amelyek nemcsak összekötik a keresztényeket egymás közt, hanem más közösségek testvéreit is a közös hazájukban. Leó pápa a libanoni népért és a közel-keleti egyházakért mondott napi imáiról biztosítja vendégeit, amely egyházak szerepéről éppen I. Aram katolikosz szervez egy konferenciát mostani római tartózkodása alatt. A Pünkösd ünnepét megelőző napokban, miközben a Szentlélek kiáradásának befogadására készülődik az Egyház, Leó pápa hálás azért, hogy a találkozójuk után együtt imádkozhatnak a Szentlélekhez, az Úrhoz és Éltetőhöz, az élet adományozójához, hogy adja meg az egység ajándékát, a tartós békét és hogy újítsa meg a föld színét.
Ahogyan Leó pápa a ciliciai örmény katolikoszhoz intézett beszédében megjegyezte, a katolikus egyház fölvette saját szentjei körébe és nevét beírta a Római Martirologiumba, a szentek névsorába.
Szent IV. Nerzesz örmény katolikosz életrajza
Szent IV. Nerzesz 1102-ben született Kis-Örményországban és Ciliciában halt 1173-ban. Az örmény apostoli egyház egyik legsokoldalúbb, a latin kultúrkörben is elismert képviselője. Nem véletlenül kapta a Snorháli, „kegyes, tehetséges” nevet, mert nemcsak kiváló pátriárka, hanem teológus, író, rétor, fordító, zeneszakértő, kalligráfus is volt. Előkelő örmény nemzetség sarja, aki bátyja, a hromklai III. Krikor katholikosz udvarában nevelkedett. 1120-ban pappá, majd 1127-ben püspökké szentelték és a katholikosz titkáraként szolgált, majd 1166-ban katholikosszá nevezték ki. I. Mánuél Komnénosz bizáncia császár, Szent Piroska révén Szent László királyunk unokája Cilícia trónjára is szemet vetett, és ezt nemcsak fegyverrel, de azzal is szerette volna elérni, hogy az örményeket át akarta téríteni a bizánci rítusra. Ennek a kísérletnek Nerzesz katolikosz mesteri apologetikával állt ellen. A liturgikus imaórák megújítója, himnuszköltő, a keresztény egység híve és fáradhatatlan szolgálója. Számos egyházi éneke került be az örmény kánonba, különösen a szentek tiszteletére írott gyűjtemény.
