Leó pápa az Úrangyalakor: Szent Péter és Szent Pál megtestesíti az Egyház egységét a sokszínűségben

Devin Watkins / Somogyi Viktória – Vatikán

XIV. Leó pápa a Szent Péter téren a zarándokokkal együtt imádkozta az Úrangyala imádságot június 29-én, hétfőn, amikor az Egyház Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepét tartja. A tikkasztó római hőségben a pápa kiemelte, hogy az ünnepnap felidézi azt a köteléket, amely a római egyházat a világ összes többi egyházával egyesíti „a hit és a szeretet közösségében”. Leó pápa szerint Szent Péter és Szent Pál római vértanúsága olyan, mint egy pecsét az Újszövetségen, feltárva Isten szeretetének mélységét Jézus Krisztusban. 

„Szavaik és vértanúságuk által Krisztus evangéliuma, mondhatni, gyökeret vert Rómában, és itt, a birodalom fővárosában tárja fel megújító erejét Isten és minden ember végtelen méltóságának új megismerése, a hatalom új értelmezése által – nem uralomként, hanem az emberi élet szolgálataként.” Jézus hívása, hogy kövessék Őt, ma is visszhangzik a fővárosoktól a legtávolabbi vidékekig azokon keresztül, akik úgy döntöttek, hogy válaszolnak hívására – mutatott rá a pápa. Szent Péter és Szent Pál ünneplésével kivesszük részünket Jézus saját küldetéséből, mivel Isten kegyelme ragyog az életünkben, miközben tökéletlen, de bűnösökként élünk, akiknek már megbocsátottak.

Péter és Pál különbözősége

XIV. Leó ezután Szent Péter és Szent Pál emberkénti különbözőségeiről elmélkedett. „Hátterükben, neveltetésükben és jellemükben különböztek, nemcsak elhívásuk előtt, hanem utána is, mert az egy Úr nem tette őket egyformává” – emlékeztetett a pápa. Különbözőségeik révén Szent Péter és Szent Pál a saját, jellegzetes hangjukkal hirdették az Evangéliumot, amelyet az Evangélium a jó hír lényeges részeként emel ki. „Az apostolok kollégiumán belül Szent Péter és Szent Pál nem voltak ellenségek” – figyelmeztetett Leó pápa. „Épp ellenkezőleg, bizonyos értelemben a sok más különbözőség szimbólumává váltak, amelyeket az egy Lélek egyetlen egésszé egyesít.” Róma két védőszentje megtapasztalta a szeretetközösség kihívásait, és mégis szolgálták és hirdették azt „az isteni élet szentségeként”. „Tanúságtételük döntően hozzájárult ahhoz, hogy a keresztény jelenlét a történelemben ne az uralkodásra, hanem a szolgálatra, az egységre és a kiengesztelődésre irányuljon” – szögezte le a Szentatya.

Egyetemes egység a sokféleségben

Végül XIV. Leó pápa azért imádkozott, hogy Szent Péter és Szent Pál közbenjárása segítsen az Egyháznak felismerni „katolicitását”, ami az egyetemes egység a sokféleségben. „Ismerje fel az Egyház saját értékét az egyének és a népek közötti testvéri találkozás előmozdításában, hogy elkerülje mindazt, ami aláássa vagy károsítja a szeretetközösséget, és hogy kitartson az ökumenikus úton, valamint figyelmes és őszinte párbeszédet folytasson mindenkivel.”