Jordániában Krisztus keresztsége 2030-as jubileumára készülődnek

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Jordánia megkezdte a felkészülést Jézus Krisztus megkeresztelkedésének bimillenáris jubileumi ünnepségeire. Augusztus 10-én, hétfőn Jafar Hassan jordániai miniszterelnök vezetésével megtartotta a Nemzeti Bizottság az első ülését, amely felügyeli ezt a rendkívül jelentős vallási és történelmi eseményt, hiszen Urunk megkeresztelkedésének eseménye minden keresztény felekezet közös ünnepe. A Bizottság az ünnepségek előkészítésének és felügyeletének nemzeti kapcsolattartó szerveként szolgál, és felelős az általános irányelvek kidolgozásáért, a nemzetközi ismeretterjesztő tevékenységek és a nemzeti feladatok lebonyolításáért, valamint az évfordulóhoz kapcsolódó események tervezéséért.

II. Abdullah király irányelveivel összhangban

A találkozó során Jafar Hassan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy II. Abdullah király irányelveivel összhangban haladéktalanul meg kell kezdeni az előkészületeket, hogy támogassák a jordániai egyházi vezetők tanácsa által javasolt kezdeményezést, amely egy átfogó ütemtervre épül. Kijelentette továbbá, hogy „Krisztus megkeresztelése második évezredének megünneplése híven tükrözi Jordánia történelmi és vallási tekintélyét, valamint a keresztény zarándoklatok globális célpontjaként betöltött szerepét”. A Jordánia Királyság alapelve biztosítja az együttélés, a mások tisztelete, a béke, a szeretet és emberi testvériség megvalósulását.

Különböző projektek

A találkozó során áttekintették a Krisztus Keresztsége helyével szomszédos területek fejlesztéséért felelős alapítvány számos projektjét, beleértve egy zarándokfalu felépítését az idelátogató keresztények számára, továbbá egy a Keresztelő-helynek szentelt múzeumot, egy zöld folyosót, valamint a térség infrastruktúrájának a fejlesztését. A résztvevők hangsúlyozták a projektek végrehajtását felügyelő és a kitűzött célok elérését segítő szakemberek támogatásával létrehozott speciális albizottságok fontosságát is.

A bizottság összetétele

A Nemzeti Előkészítő Bizottság vezetője a miniszterelnök, tagjai a kommunikációért, a belügyért, a gazdaságért és a vállalkozásért, valamint a turizmusért és a kulturális örökségért felelős miniszterek. További tagok: Christophoros Atallah püspök, Jordánia görög ortodox érseke; Iyad Twal érsek, Jordánia latin patriarchális vikáriusa; Hossam Naoum érsek, anglikán érsek; Munib Younan püspök, az Evangélikus Lutheránus Egyház püspöke, a Keresztelőhely Fejlesztéséért Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, a Keresztelőhely Bizottságának főigazgatója és a Jordán Nemzeti Turisztikai Hivatal főigazgatója.

A Biblia tanúság a helyről  

Jézus keresztségéről mind a négy evangélium beszámol, János leírásánál olvassuk: „Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt” (Jn 1,28). Szemben a Jeruzsálem mellettivel, ez a másik Betánia, melynek arab neve máig Al-Maghtas, vagyis a Bemerítkezés helye. Itt keresztelt János, mert a választott nép itt kelt át a Jordán folyón, amikor Józsue vezetésével átvitték az Ígéret földjére a Szövetség ládáját (Józs 1,3-17). A keresztények kezdettől fogva mind a mai napig szentnek tartották ezt a helyet, ahol az Úr Epifániája, isteni mivoltának megnyilatkozása megtörtént.

Pápák a Jordánon túli Betániában

Az első pápa, aki Al-Maghtast meglátogatta, Szent II. János Pál volt a 2000-es jubileumi évben. XVI. Benedek pápa 2009-ben látogatta meg a helyszínt, és letette a Jézus Jordánban való megkeresztelésének emlékére emelt templom alapkövét. 2014-ben Ferenc pápa is meglátogatta a helyszínt. Az Úr Keresztsége új templomát ünnepélyesen 2025 januárjában szentelte Ferenc pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros-államtitkár. Jelenleg ez Jordánia legnagyobb katolikus temploma, de más keresztény felekezetek templomai is találhatók a környéken.

Az UNESCO Világörökségi Listáján

2015-ben a „Jordánon túli Betánia”, vagyis Al-Maghtas területe, beleértve Tell al-Kharrárt is, felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára. A hivatalos weboldal tanúsága szerint: „A Jordánon túli Betánia nagy vallási jelentőséggel bír a legtöbb keresztény felekezet számára, amelyek ezt a helyet ismerték el, mint azt a helyet, ahol Keresztelő János megkeresztelte a názáreti Jézust. Ez az utalás szerzetesek, remeték, zarándokok és papok nemzedékeit ösztönözte arra, hogy itt telepedjenek le és látogassák meg a helyet, maguk után hagyva odaadásuk és vallásosságuk bizonyítékait, amelyek a 4. és 15. század között keletkeztek.”