XIV. Leó pápa a Rimini Meetingen: A jövő ígéret, nem fenyegetés
Somogyi Viktória – Vatikán
Leó pápa beszéde elején hangsúlyozta, hogy a jelenlegi történelmi helyzetben még világosabban felismerhető az a prófétai üzenet, amelyet csaknem fél évszázada a találkozó nevében fogalmaztak meg: „Meeting a népek közötti barátságért”. Ferenc pápa Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikájára utalva XIV. Leó megállapította, hogy a társadalmi barátság a testvériség nyilvános és konkrét arca. „A békét ma is azok az emberek őrzik és terjesztik, akik szeretnek találkozni egymással, és nem félnek attól, hogy szembesítsék egymással gondolataikat” – fogalmazott. Amikor felismerjük egymásban Isten gyermekeinek méltóságát, képessé válunk meghallgatni egymást és barátokká válni – személyekként és népekként egyaránt. „A határok, a meghatározások és az intézmények előtt mindig ott vannak az emberek” – szögezte le Leó pápa.
A mottó
Az idei Meeting mottója Dante Isteni színjátékának utolsó sorából származik: „A szeretet, mely mozgat napot és minden csillagot”. XIV. Leó rámutatott: ez a szeretet nem tűnt el és nem veszített erejéből, még ha csendesen működik is, szemben azokkal a hangos erőkkel, amelyek megrázzák világunkat. „Igen, a szeretet mozgat!” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „A valóság megfullad számításainkban, és fellélegzik Isten ingyenességében.” Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa tanítását felidézve a Szentatya az isteni irgalmasságot állította szembe korunk hatalmi logikájával. Krisztus követése – hangsúlyozta – egy világos felismerésből indul ki: „a rosszat nem lehet rosszal legyőzni”. A katolikus kultúrának ezért a fegyverkezésre ösztönző „hamis realizmussal” az irgalmasság realizmusát kell szembeállítania, amely szerint még ellenfeleink is testvérek, akiknek a szemébe kell néznünk, és akikkel az igazságban kell találkoznunk.
Bátor úttörők
A pápa konkrét feladatokat is megfogalmazott: „Szabadítsuk meg az együttélést a gyanakvástól, a kultúrát az erőszakosságtól, az oktatást az ideológiától, a munkát a profit bálványimádásától, a technológiát és a pénzügyeket a halál üzleteitől.” Fel kell tárni azokat az igazságtalan hatalmi viszonyokat is, amelyek a szegénység, az egyenlőtlenség, a háborúk és a környezeti katasztrófák hátterében állnak. Ehhez olyan bátor úttörőkre van szükség, akik saját életük megváltoztatásával teszik hitelessé a mindenkitől megkívánt megtérést.
Nyitottság
Beszédének egyik leghangsúlyosabb részében XIV. Leó közvetlenül a Meetingen jelen lévő fiatalokhoz fordult. „Kedves fiatalok, sokan vagytok itt, közületek sokan önkéntesként. Annak jelei vagytok, hogy a jövő ígéret, nem fenyegetés!” Arra buzdította őket, hogy merjenek kockázatot vállalni: „A szeretet mozgat, sürget, felébreszt a dermedtségből, új hivatásokat ébreszt és arra hív, hogy kockáztassunk. Vállaljátok a kihívást!” Leó pápa arra kérte a fiatalokat, hogy nyíljanak meg egy valódi katolicitás előtt, és lépjenek túl minden túlságosan szűk hovatartozáson. A Mozgalom, a csoportok és a közösségek ne váljanak zárt világokká, hanem legyenek „ugródeszkák”, amelyek segítségével belemerülhetnek a teljes valóságba. Induljanak el más kultúrájú és származású testvéreik, különösen a legszegényebbek felé.
A szeretet civilizációját csak szabadságban lehet építeni
XIV. Leó hangsúlyozta, hogy a szeretet civilizációját csak szabadságban lehet építeni. „A szeretetben soha nincs kényszer, indoktrináció; soha nincs csábítás, megtévesztés vagy toborzás. Szeretet csak szabadságban, élő párbeszédben és önmagunk nagylelkű odaajándékozásában létezik.” A Szentatya szerint ma sokakat meglep a fiatalok Krisztushoz való ragaszkodása és az Egyházhoz tartozása. Nem elsősorban a számok a fontosak, még ha figyelemre méltó is az a több ezer fiatal, aki a leginkább szekularizáltnak tartott társadalmakban kéri a keresztséget. „A szabadságról van szó: az igazsággal csak szabadságban lehet találkozni” – mutatott rá, majd elődei tanítását idézte: „Az Egyház nem folytat prozelitizmust. Inkább vonzás által növekszik.”
Szeressétek és őrizzétek a közösség egységét
Beszéde végén XIV. Leó a Comunione e Liberazione tagjaihoz fordult: „Kedves barátaim, szeressétek mindig az Egyházat! Szeressétek és őrizzétek annak a közösségnek az egységét, amelyen keresztül Krisztus elért benneteket és magához vonz.” A jelenlegi korszakváltás és a világot sújtó válságok közepette arra hívta őket, hogy fedezzék fel újra a meghallgatás értékét: Isten igéjének, egymásnak és azoknak az embereknek a meghallgatását is, akik keresik az igazságot, még ha nem is tartoznak az Egyházhoz. „A szinodalitás nem egy folyamat neve, hanem annak a népnek a természete, amely a barátságban és a másikkal való találkozásban felismeri, hogy egyedül Istenhez tartozik” – hangsúlyozta XIV. Leó. Arra buzdított, hogy tegyék kézzelfoghatóvá és hitelessé: minden karizma a közösség javát szolgálja, minden gazdagság megsokszorozódik, ha megosztják, és minden félelem legyőzhető. A pápa végül a Szentlélek segítségét kérte a szeretetközösség építéséhez, majd Dante szavaival zárta beszédét: vezessen továbbra is bennünket az a Szeretet, „mely mozgat napot és minden csillagot”.
