A pápák béketeremtő erőfeszítései – interjú Pályi Gyulával

Somogyi Viktória - Vatikán

VR Néhány nap múlva esedékes Ferenc pápa második magyarországi látogatása. Ez a fontos esemény egy igencsak zaklatott nemzetközi klímában esedékes. Ennek oka az Európában, Magyarország közvetlen szomszédságában zajló háború. Sajnos a felkorbácsolt indulatok mindinkább terjednek világszerte. Európában a béke irányában a leghatározottabb lépéseket éppen a Szentszék, mint Vatikán-állam és mint vallási intézmény és Magyarország teszi. Érdekes, hogy az első magyarországi pápalátogatás, Szent IX. Leó pápa, 1052-ben éppen egy háborús konfliktus elsimításával volt kapcsolatos, mint erről a közelmúltban, egy Pályi Gyula modenai professzorral készült interjúban beszámoltunk. A körülmények arra indítanak, hogy e téma általánosabb vetületével is foglalkozzunk. Megkértük Pályi professzort, hogy soroljon fel néhány nevezetesebb példát a pápák béketeremtő erőfeszítéseivel kapcsolatban.

PGY Rengeteg ilyen példa van, hiszen a nemzetközi viszonyok története – sajnos – nagyrészt a háborús konfliktusok története is. Úgyhogy csak néhány érdekesebb kiragadott példával jellemezném Szent Péter utódainak erőfeszítéseit.

Legkorábbi példám másfél-ezer éves: 452 nyarán történt, hogy Attila király vezetésével a Hun birodalom seregei Itália elfoglalására indultak. Az akkoriban uralkodó, később „Szent”-ként és „Nagy”-ként tisztelt I. Leó pápa hősies elszántsággal a bevonuló seregek elé sietett és Mantova közelében, a Mincio-folyó mellett találkozott Attilával, akit sikerült meggyőznie arról, hogy ne pusztítsa tovább Itáliát illetve Péter utódainak székvárosát, Rómát. Attila ezután hogyan – hogyan-se, megkímélte Itáliát, és benne Rómát.

VR Meglepő, hiszen a hun seregek többszörös túlerővel rendelkeztek…

PGY Igen, másfél-ezer év távlatából arra kell gondolnunk, hogy Attila, aki nemcsak sikeres hadvezér, de megfontolt államférfi is volt, e pillanatban megérezte, átlátta, hogy a pápa egy olyan erőt és minőséget képvisel, amit bölcsebb nem háborgatni. A történet egy része legenda, de a konkrét eseményt több korabeli krónika is említi.

VR Felidézne még néhány további példát?

PGY Igen. A következő példám a VI. századból való. I. Gergely pápa, akit ugyancsak Szent-ként és Nagy-ként tisztel az utókor, 589-ben „közfelkiáltással” lett pápa, miután Róma prefektusa is volt és e minőségében nagy népszerűségre tett szert, mivel a lázongó-zavargó Városban régen várt békét teremtett. Pápaként egy itáliai egyházszakadással fenyegető ellentétet sikerült elsimítania, azáltal, hogy a fegyveres összecsapás határára került Milánót és az Aquileiai Patriárkátust kibékítette. Pápai szolgálata előtt is béketeremtésen fáradozott, mint az akkori római pápa, II. Pelagio, követe Bizáncban. A szélesebb értelemben vett európai békét szolgálta az a vállalkozása is, amelynek eredménye a Brit-szigetek 596-ban kezdődő megtérítése volt. Az utóbbi nem ment túl gyorsan, lényegében csak a XI-XII. században fejeződött be Skócia megtérítésével, melynek főhőse a félig magyar származású Skóciai Szent Margit királyné volt.

Visszatérve a pápákhoz: egy nagy ugrással a XIX. század végére tekinthetünk, ekkor XIII. Leó pápa, 1891-ben kibocsátotta a Rerum novarum enciklikát, amely az akkoriban bontakozó marxista tanok ateista társadalomkritikájával szemben megmutatta, hogy a társadalmi békéhez vezető legtisztább út a krisztusi tanokon alapszik és minden egyes ember erkölcsi felelősségében tükröződik. Ez az enciklika a társadalmi ellenségeskedést szító nézetekkel szemben megmutatta a modern társadalom építkezésének békés és igazságos lehetőségeit.

VR Ezek igen érdekes és sokoldalú példák. Említene néhányat még a közelmúltból is?

PGY A közelmúlt persze sokkal jobban dokumentált, mint a másfél évezreddel ezelőtti események. Az újkori pápáknak szinte minden napja, sőt órája – feljegyzésre került. Így gyakori béketörekvéseik is. Megemlíthetnénk XV. Benedek pápa 1917-es akcióját, az I. világháború befejezését sürgetve, XII. Piusz pápa többszöri erőfeszítéseit a II. világháború befejezése és az ezzel kapcsolatos tömeggyilkosságok felszámolása érdekében, VI. Pál pápa intézkedését, melyben 1968-ban január elsejét a Béke Világnapjává nyilvánította, amelynek most az 56-ik folytatásaként, Ferenc pápa 2023. január 1-jén, a COVID utáni világ békés továbbélését szorgalmazta, vagy Szent II. János Pál pápa figyelmeztetéseit a „világháborút-látott” nemzedék nevében, vagy boldogult XVI. Benedek pápa minden Újévkor kibocsátott üzeneteit, melyekben a világbéke megközelítésének különböző útjait vázolta.

VR Igen, ezek valóban meggyőző példák arról, hogy a pápák apostoli szolgálatuk fontos részének tekintik a béketeremtést, amint az előzőekből is kitűnt – a legváltozatosabb utakon-módokon, valóban mindent megpróbálva. Reméljük, mostani pápánk erőfeszítései is sikerrel járnak majd. Köszönjük az érdekes előadást.

PGY Annyit még hozzáfűznék, hogy véleményem szerint Ferenc pápa mostani magyarországi útja is az említett erőfeszítések szerves folytatásába illeszkedik. Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet.